GPS koordináták: 47.46288, 17.55323
A sokorói-dombság közelében, a Bakony hegység lábainál Győr-Moson-Sopron megye déli részén, Veszprém megye határánál húzódik meg ez az alig ezres lélekszámú falu. Győrtől 27 km-re, Pápától 18 km-re van. Vasúti megállóhelye a Győr–Celldömölk-vasútvonalon található.
A település nevének eredetéről a helyi lakosok kétféleképp vélekednek: az egyik változat szerint jó minőségű fekete termőföldje után nevezték el, a másik szerint századokkal ezelőtt egy fekete férfi is lakott a faluban, s róla nevezték el a falut.
A falu határában számos bronzkori, kelta, római, avar és Árpád-kori régészeti lelet került elő. Egyesek szerint első írásos említése 1086-ból való. Először Scis, Syes és Scecs alakban emlegették. 1256-ban már Villa Síd alias Zerechyn a neve. A 10. században a Marczaltői család az egyik birtokosa. Enyingi Török Ferenc 1565-től a gazdája, s ezzel a pápai vár tartozéka is. A 15. században többször csatolják Veszprém megyéhez. Behódolt község volt (1609). Török urán kívül Hatos Bálintot is szolgálják. A török uralmat követő évtizedekben épült újjá. Ez időtől kezdve a település folyamatosan Esterházy-birtok lett. A II. József féle népszámláláskor lélekszáma 595 fő volt. Az 1798-as tűzvész a falu nagyobb részét elpusztította. A római katolikus templom Szent Imre tiszteletére 1736-ban, a református templom 1773-ban épült meg. Az evangélikus gyülekezetnek van a legfiatalabb temploma, melyet 1948-ban építettek meg. A község mellett gróf Esterházy Pál téglagyárat létesített. Területe a Marcal vízgyűjtő területéhez tartozik. Természetes állóvize nincs. A volt téglagyár területén több kisebb nagyobb kiterjedésű és művelésű bányagödör található. A település felszíne változatos dunántúli táj a Sokoróalja és a Kisalföld határán 150 m-es tenger szint feletti magasságban. Belterületén elszórtan 5–20 m magas viszonylag meredek lejtőjű homokos, agyagos néhol kavicsos dombok találhatók. A falu határában mezőgazdasági művelésre alkalmas jó termést biztosító síkvidéki földek találhatók. Az ipari jellegű tevékenységet a téglagyár képviselte. Az itt élők főleg Győrben és Pápán dolgoznak, emellett szorgalmasan művelik földjeiket is.
Az elmúlt évtizedekben a népességszáma folyamatosan csökkent, majd az utóbbi években megindult a visszavándorlás. Az Jellemző, hogy főállása mellett majdnem mindenki foglalkozik valamilyen tevékenységgel, például: állattartással (szarvasmarha, sertés, baromfi) vagy növénytermesztéssel (málna, ribizke, uborka) A mezőgazdasági termelőszövetkezetben kevesen dolgoznak, mert a községben nincs üzemegysége. Jelenleg egy mezőgazdasági kft. beruházásában a falu határában baromfitelep épül. Az 1238 ha-s határ nagyobb részét a szövetkezet bérli. A munkanélküliek száma az összlakosság 5%-a. Ez is a megyei átlag alatt van. A villamos áramot 1959-ben vezették be a faluba. A vezetékes gázhálózat 2001-ben készült el. A saját vízmű telepét 1973-ban helyezték üzembe. A csatornamű 2004-ben készült el. A faluházat egy régi épületből alakítottak ki. A házasságkötő terme megőrizte a paraszti hagyományokat. Kibővítésével ide került a polgármesteri hivatal is. Hozzátoldották az új építésű községi tornacsarnokot. Gecsével közös háziorvosa van. A gyér számú kisgyereket védőnő látja el. Az iskolai oktatást társulásban Gyömöre községgel együtt látják el. Oda utaztatják a kisdiákokat. Napközi otthonos óvodáját felújították. A telefonhálózat ugyan korszerű, de sok gond van vele. Teleházat létesítettek. Benne internet összeköttetéssel. Használata a lakosság részére ingyenes.
Szerecseny 1923-ig Győr, ezután 1945-ig Győr, Moson és Pozsony, majd ennek névváltoztatása után 1950-ig Győr-Moson vármegyéhez tartozott, 1950-54 között pedig Győr-Sopron megyéhez, ezen belül mindvégig a Tét székhelyű Sokoróaljai járáshoz, melynek neve 1950-től Téti járás lett. Amikor a Téti járás 1954-ben megszűnt, Szerecseny két másik községgel együtt Veszprém megyébe, a Pápai járásba került. 1971-től a Gyarmat székhelyű közös tanács társközsége volt, majd 1990-ben, a rendszerváltás után itt is önkormányzat alakult valamennyi más községhez hasonlóan. Szerecseny a helyi lakosság kérésére 1992-től visszakerült Győr-Moson-Sopron megyébe.
Falunapot május 1-jén tartanak. Labdarúgócsapata öltözőjét a közelmúltban újították fel. Lovardájában 3-4 ló található oktatás és sétalovaglási lehetőséggel. A település legnagyobb értéke, hogy nincs környezetszennyező üzeme, tiszta a levegő, a talaj sem fertőzött. A falu megőrizte a nyugalmat, békét és a csendet. Aki irtózik a nagy tömegeket vonzó üdülőtelepektől, itt kellemesen kipihenheti magát, mert a falu hívja és várja a kikapcsolódni vágyó embereket.
Látnivalók:
- Római katolikus templom: műemlék jellegű, külsejét 1992-ben, a belsejét 1994-ben felújították. Makovecz Imre építész javaslatára egy 1913-ban készült tornácos lakóházat kijavítottak, hogy azt az utókor számára megőrizzék.
- Református Templom
- Evangélikus Templom
- Lőrincz Árpád fafaragó népművész: a községben dolgozott 2002-ben bekövetkezett haláláig. A világháborúban elesettek tiszteletére is készített emlékművet.
- Milleniumi emlékpark: faragványait a fafaragó mester készítette el.
- Halastavak
- Táj jellegű ház
- Öreg Lajtos kocsi a tűzoltó szertárban
- I. és II. Világháborús emlékművek
- Nagy Imre emlékmű és park
Vendéglátás:
Patkó-tó, Horgászat, Vendégház
(30) 633-6633
www.patko-to.hu
Önkormányzat elérhetőségei:
9125 Szerecseny, Széchenyi u. 2.
Telefon: (96) 739-601
Forrás: Szerecseny Önkormányzata, wikipédia.