GPS koordináták: 47.55087, 17.56378
A község 1898. évi IV. törvénycikk alapján megállapított neve Győrszemere. Az 1900-as helységnévtárban Szemere néven szerepel. 1908. december 31-ével vette fel a „Győr” előnevet. Nagyközség Győr, később Győr-Moson-Pozsony vármegye Sokoróaljai járásában. 1946. január 1-jétől a Téti-, 1945. október 1-jétől a Győri járáshoz tartozik. 1984. január 1-jével Győr megyei város körzetéhez kerül. 1990. szeptember 30-a óta Győr-Moson-Sopron megyéhez tartozik.
Győr környékének községei közül ez a második legnépesebb település.
A Sokorói (Pannonhalmi)-dombvidék nyugati vonulatának, a Sokorónak északi végén kiépült falu a dombság és a Kisalföld találkozásánál. Enyhe dombokkal és hosszan elnyúló hátságokkal tűzdelt területen fekszik. Győrtől számított távolsága közúton 18 km. Legegyszerűbben a 83-as számú főútvonalon közelíthető meg akár Győr, akár Pápa, Tét irányából. Jól használható közúti összeköttetése van még a Rábaköz községeivel a főút téti és tét-szentkúti elágazásán keresztül Árpás, Mórichida, illetve Szany irányába. A dombvonulat nyugati és keleti lábánál a szemerehegyi településrész érintésével Kajárpéc, valamint Tényő, Sokorópátka is könnyen elérhető. Vasúton is megközelíthető a Győr-Pápa-Celldömölk vonalon. Állomás a falutól mintegy 2 km távolságra, a Győrszemere-hegyi falurész szomszédságában van. A legutóbbi időkig személyforgalmi, főleg pedig teherforgalmi szempontból bírt jelentőséggel, lévén, hogy a környék jelentős részének mezőgazdasági terményeit, értékesítésre szánt tenyészállatait itt rakták vagonokba.
Az M 1-es autópálya Győrt elkerülő szakaszának üzembe helyezése is bővítette az elérhetőség könnyítését a Győr-Ménfőcsanak határában lévő METRO bevásárlóközpont közelében fekvő leágazáson keresztül. Mindent egybevéve Győrszemere akár közúton, akár vasúton a Győri körzet egyik legkönnyebben elérhető települései közé tartozik, így autós, biciklis és gyalogos turisták számára egyaránt ideális kirándulási pont lehet. Maga a község földrajzi helyzeténél fogva településszerkezeti szempontból nem mutat egységes képet.
Négy elkülöníthető részre tagolódik: a falui, a hegyi, az erdősori és a nagyszentpáli részre. A falura a zárt település forma jellemző, míg a Sokoró lábánál elhelyezkedő szőlőhegy a Felpéci út melletti házaival a dombvidék más helyein is megfigyelhető hosszan elnyúló egyutcás képet mutat. Az erdősori rész a falutól délnyugati irányban Tét felé a 83-as főút mellett van, vélhetően nem régi keletű. A falutól északra Győr-Ménfőcsanak és Győrszemere között a 83-as úthoz közel fekszik Nagyszentpál, ez az egykor önálló település. Ennek szomszédságában egy homokbánya területén jelentős őskori leletegyüttes került elő Pusztai Rezső és Figler András ásatásai révén, ami a terület korai lakott voltát igazolja. Győrszemere talajviszonyaira elsősorban a homok jellemző, de található itt löszös, homokköves és vízmosásos terület is. Határát három ér, a Sokorói Bakony-ér, a Sásér és a Sárdosér szeli át.
Győrszemere úgynevezett első foglalásos Árpád-kori település. A korabeli oklevelekben Scemere, Zemere, Geur-Zemere alakokban szerepel. Máskor Naghzemere, Kyszemere birtok néven is említik.
Írásos formában való megjelenése 1237-40 közötti időre tehető. A pannonhalmi apátság népeit felsoroló Albeus jegyzékben ugyanis Scemere, mint a Szent Márton egyházához tartozó Tényő határosa szerepel. 1250-ben már bizonyíthatóan a Szemere nemzetségbeliek tulajdona. Feltehetőleg nevét is e családtól kapta. 1300-ban Szemere Tivadar jegybér fejében Győrszemere felét lekötötte. A következő században már puszta hely. Ekkor még a Zemeréké, de a század végén az Újszászyak tulajdona. 1525-ben Héderváry István is vett itt néhány telket. A 17. század elején 3 évi adó és minden szolgálati kötelezettség elengedése mellett újratelepítették. Bécs utolsó ostromakor a falu, útjába esvén a vonuló csapatoknak, teljesen elpusztult.
Később sem a Rákóczi szabadságharc, sem az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hadi eseményei sem kímélték a települést. Azt lehet mondani, hogy a környéken előfordulható összes elnéptelenedési és az azt követő újratelepülési folyamat Győrszemere esetében nyomon követhető. Legutóbbi újratelepülése a Koroncói csatát követő időszakra tehető, amit bizonyít, hogy 1744-ben Győr megye vizsgálatot rendelt el aziránt, kik lettek Szemere új lakosai. Első telepesként Monoszlói Csupor György apját említik. Később a Goda, Matkovich, Török, Argay és Roboz családok voltak nagyobb közbirtokosai.
A reformátusok által használt templomról, mely annak idején Szent Lőrinc tiszteletére épült, mint újra birtokba veendőről beszél, így nincs szükség új templom építésére. Megyei határozattal a templomot még ugyanebben az évben át is adták a katolikusok részére. A prédikátor – Kiss – Várday János – első éve szolgál itt. Szánalmas állapotban lévő lakását a katolikus és protestáns hívők közös munkával és költséggel építették. A református rektor lakása megfelelő, míg a katolikus kántor lakása nyomorúságos állapotúnak találtatott. A lakosság összetétele 436 katolikus, 195 evangélikus, 86 református és 5 személy ún. hitehagyott. Ez idő tájt szülésznője a falunak nem volt. Templomtól távol lévő, kerítés nélküli terjedelmes temetőjét a különböző felekezetekhez tartozók közösen használták.
Későbbi történetének alakulásában mind az első, mind a második világháborúnak is komoly szerepe volt. Az első világháborút, pontosabban a tanácsköztársaságot követő román megszállás idején a falu előtt húzódott a demarkációs vonal, de a falu már nem esett megszállás alá. A világháborúnak és a holocaust áldozatainak tiszteletére emlékműveket emeltek.
A kollektivizálási hullám meglehetősen korán, már 1949-ben utolérte a falut, mikor is 190 kh földön több mint 10 család társulása révén tszcs alakult. A mezőgazdaság teljes körű átszervezése során előbb 2 termelőszövetkezetet hoztak létre. Ezeket 1960-ban egyesítették. 1800 hektáron gazdálkodott. Szántóföldi művelésének fő terményei a kukorica, búza, árpa, napraforgó, repce és burgonya voltak. A rozs hiányával, a napraforgó és repce kivételével megegyeznek a korábban szokásos terménykultúrával. Jelenleg 100 ha-on termesztenek szőlőt, mindenekelőtt fehér fajtákat. A területen, a meglévő erdőterület mellett a környék többi településéhez hasonlóan figyelemre méltó erdőtelepítés folyik.
A mostani változások irányultsága mind mezőgazdasági, mind ipari és kereskedelmi szempontból a vállalkozások területére mutat. Több jelentősebb egység települt ide, mint például a PEZ osztrák-magyar vegyes vállalat részlege. A jelentkező hazai és külföldi befektetőket összevont rendezési terv várja a Polgármesteri Hivatalban. A terv tartalmazza a különböző jellegű beruházások lehetséges területeit, azok megvalósíthatóságának feltételeit. A község földrajzi helyzeténél fogva alkalmas további ipari, raktározási, szállítmányozási, kereskedelmi egységek létesítéséhez. Különös figyelmet érdemel még a kihasználatlanul maradt termálvíz lehetőség, ami minden bizonnyal a helyi turizmus lényeges fellendülését eredményezné. A település rendelkezik a tornacsarnokin kívül még két labdarúgópályával és egy nemrég megépült műfüves pályával is. Az egyik foci és a műfüves pálya a község határában van. A falu mellett folyik a Bakonyér. Győrszemerén az elmúlt években már rendszeressé vált kamionos találkozót is szerveznek
1993-ban sporttelepet építettek, sportcsarnokkal, kézilabda és labdarúgópályával. Ez a létesítmény biztosítja a szabadidős kulturális programokat is, lévén, hogy önálló közművelődési intézmény nem áll a lakosság rendelkezésére. A községi könyvtár állománya jelenleg mintegy 10.000 kötet. Felekezeti ügyekről Győrszemere esetében már csak azért is érdemes beszélni, hiszen itt római katolikusok, evangélikusok, reformátusok, a legutóbbi világháborút megelőzően zsidók laktak békés együttélésben. Ez a falu valóban összezsugorított történelem, különösen, ha hozzászámítjuk nem jelentéktelen roma népességét is.
Templomainak újjáépítési, illetve építési időpontjai: római katolikus templom 1749-ben újjáépítve, református templom 1786, evangélikus templom 1807, nagyszentpáli templom 1863. Temetői önkormányzati kezelésben vannak. A közelmúlt infrastrukturális szempontból jelentősebb fejlesztéseit a 60-as évek településrészi úthálózat bővítése jelentette. Mostanra közlekedési szempontból a község jól ellátott. Elektromos energiaellátása teljes körűen megoldott. Vezetékes földgázzal ellátott település. Vezetékes vízellátás szintén megoldott. A sokorói térség öt települését innen látják el ivóvízzel. A kommunális szilárd hulladék elszállítása rendszeres gyűjtőjárattal megoldott. Telefonellátottság közel 70%-os. Helyi újságjuk Híradó címmel negyedévenként jelenik meg. Körzeti orvosi rendelő működik a falui és hegyi részen vállalkozó háziorvossal. Védőnői szolgálat, szakképzett nővérek egészítik ki az egészségügyi ellátást. Az időskorúakat területi gondozási központ látja el. Gyógyszertár, idősek klubja, két nyugdíjas klub működik a faluban.
Látnivalók:
- II. világháborús emlékmű a település központjában: Raab Erzsébet Kanadában élő volt győrszemerei lakos támogatásával létrehozott emlékparkban található. Itt látható az 1896-ban állított Millenniumi, majd 1986-ban avatott Millecentenáriumi emlékmű is.
- Holocaust emlékmű: a vészkorszak áldozatainak emlékművét 1994-ben, a holocaust áldozatainak emléktábláját 2004-ben állították.
- Millenniumi kettős kereszt: a település központjában, a hegyben és Nagyszentpálon is található. A nagyszentpáli a településrész 770. éves fennállásának emlékére lett állítva.
- Nagyszentpáli Kápolna: Szent Pál tiszteletére felszentelt kápolna, az 1863-ban épült templom a dinamikusan fejlődő településrész központi részén, az egykori „kastély” szomszédságában található.
- Harangláb: Győrszemere hegyi részén található harangláb a település lakóinak adományából készült 2000-ben. A Felpéci úti temetőnél található harangláb harangját Gombos Lajos őrbottyáni öntőmester készítette.
- Kőkereszt
- Szűz Mária szobor
- Római katolikus templom
- Református templom: az 1786-ban épült, mára szépen felújított műemlék református templom a település büszkesége. A kisebb evangélikus templom díszes szószékoltára Jézus megfeszítését ábrázolja. Az 1704-ben elpusztult, 1749-ben újjáépült katolikus templomot az 1990-es években felújították. A korai építésre utal a szentély gótikus mennyezete, valamint oltárképe Szent Lőrinc vértanú tiszteletére készült.
- Evangélikus templom
- Tájház
- Képoszlop: érdekes látványosság a Szent Vendel képoszlop, melyet a járványoktól és veszedelmektől való félelem hatására, fogadalmi oszlopként emeltek 1829-ben.
- Győrszemere Nagyszentpál határai, természet
Vendéglátóhelyek:
Sánta Róka Vendéglő
9121 Győrszemere, Győri u.
Diana Vendéglő
9121 Győrszemere, Győri u. 29.
Telefon: (96) 378-176
Fax: (96) 378-176
Mobil: (20) 9783879
Email: imre.molnar54@citromail.hu
Gammarus Vendégház
9121 Győrszemere, Vendel sor 5.
Email: gammarus1949@gmail.com
Telefon: (20) 545-1234
Sportvendéglő
9121 Győrszemere, Posta út 8.
Tel: 96/378-656 , 20/920-4977
Önkormányzat elérhetőségei:
9121 Győrszemere, Fő u. 20.
Telefon: (96) 551-056
Forrás: Győrszemere Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.