GPS koordináták: 47.41814, 17.80477

Győr-Moson-Sopron megye déli részén, a Veszprém- Győr közötti 82-es számú úttól nyugatra, a Veszprémvarsány-Pápa főúttól 2 km-re, a Magas-Bakony északi részén fekszik. A településen halad át a Veszprém-Győr közötti vasútvonal. A Kisalföld lankáin elterülő parányi, eredetileg sváb falucskát festői keretbe foglalják az Öreg-Bakony dombjai.

A község meglehetősen régi. Első írásos említése az 1230-as évekből származik, ám a nevében rejlő Girót (a német „Gerald”) személynév alapján régebbi alapítású lehet. Az 1488-as adólajstromban Gyrolth néven szerepel.

 A település életét régen teljes egészében a mezőgazdaság határozta meg. A község határában a kisbirtok volt jellemző. A városoktól és az ipari területektől távol eső falu a lakosságot nem tudta megtartani, sokan elvándoroltak. Bakonygyirót lélekszáma 1949-ig folyamatosan emelkedett, azóta viszont sajnos egyre csökken. 1960-hoz viszonyítva, ma az akkori népességnek kevesebb, mint a fele él itt.

A termelőszövetkezet 1950-ben alakult meg, majd feloszlott. A szövetkezetet 1957-ben újjászervezték, előbb Romándhoz (1962), majd Veszprémvarsányhoz (1975) csatolták. Az 1960-as évek végétől új munkalehetőséget a bakonyszentlászlói téglagyár, a fenyőfői bauxitbánya és a vinyei fatelep jelentett.

Az 1960-as évektől fokozatosan fejlődésnek indult a falu, 1961-ben művelődési házat, 1963-ban orvosi rendelőt építettek, és amelyeket 2002-2003-ban felújítottak. 1938 óta fokozatosan minden lakásba bevezették a villanyt. Vezetékes ivóvíz 1972-től van az otthonokban. A községi bekötőutat 1966-ban építették, illetve látták el szilárd burkolattal. A gázhálózat kiépítése 1999-ben fejeződött be. A faluban megoldott a szervezett, szelektív szilárd hulladékgyűjtés.

Bakonygyirót fő gazdasági egysége jelenleg a Bakonykert Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft., melynek a falu központjában 50 vagonos hűtőháza van, amit 1999-ben épített. Saját terményeit tárolja itt, de bérhűtést is vállal. Ezen kívül egy magánvállalkozó által működtetett élelmiszerbolt található a faluban. A Magyar Posta mivel a helyi postahivatalt bezárta, helyette úgynevezett mobilpostát üzemeltet. A közeljövő tervei között szerepel a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése (erre nagyon nagy a szükség, a föld mélyén húzódó karsztvíz-bázis miatt), illetve a védett Öreg-hegy és a község aszfaltozott úttal való összekötése.

Az itt élő emberek Romándra, Veszprémvarsányba és Zircre járnak dolgozni. A legutóbbi időben, illetve a megyeváltást követően egyre többen dolgoznak Győrben. Az üresen álló házak egy részét külföldi, főleg németországiak vásárolták fel. Ők csak a nyári időszakban, szabadságukat töltik a településen. A megüresedett házakat tulajdonosaik nem adják el, hanem bízva jobb időkben, megtartják. Így a falu népessége egyre jobban fogy.

A falugondnokság szociális munkásokkal kiegészítve egész éven át gondozza a közterületeket, parkokat, utakat és a járdákat is rendben tartja, ott, ahol az idősek a maguk erejéből erre nem képesek.

Közösségi élet

Az elöregedő falucskában hajdan zajos, vidám élet folyt. Éltek a régi népi hagyományok, a lakosság, közösség összetartása példaértékű volt.

Húsvétkor a kisfiúk, legények locsolni jártak, verset mondtak, kölnivel locsolták a lányokat, asszonyokat. A gyerekek piros tojást, a legények italt kaptak. Május elsejének hajnalán a legények májusfát állítottak a leányos házak elé. Fenyőfát vágtak ki az erdőből, a fára szalagokat, üvegeket kötöttek. Egy hónap múlva kitáncolták, ekkor a leányok süteménnyel, borral kínálták a legényeket. Karácsonykor nagy hagyománya volt a betlehemezésnek. A gyerekek betlehemi játékot mutattak be a házaknál, stilizált jelmezekben, díszletekkel járták körbe a falut, a szentestét megelőző napon. Augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját követő vasárnap van a község búcsúja. Ezen a napon hagyományosan szentmisét celebrált a plébános, délután körhinta, céllövölde, búcsúi bál várta a szórakozni vágyókat.

Annak ellenére, hogy a régen oly gazdag társasági élet töredéke maradt csak fenn, mégis azt mondhatjuk, hogy Bakonygyirót élő község, közösség. Új célok, új álmok ébrednek, megvalósításukhoz pedig gyakran példanélküli az összefogás, mind a fiatalok, mind pedig az idősebbek részéről.

Látnivalók:

• Utcakép, park
• Kőkeresztek
• Táj jellegű ház
• Képoszlop a pincesor előtt
• Római katolikus plébániatemplom: a falu többnyire katolikus vallású, temploma a legrégibb plébániák közé tartozik. A törökdúlások után elnéptelenedett falu plébániáját az Eszterházyak által Alsó-Ausztriából betelepített németajkú lakosok szervezték újjá. Ekkor épült fel a templom, melynek középkori szentélye, műemlékvédelem alatt áll, és a Szent István-i alapítású egyházközség féltett kincse. Pfeiffer János kanonok (1897-1983, a magyarországi egyháztörténet-írás kiemelkedő alakja) műveiben többször foglalkozott a templommal. Védőszentje Nagyboldogasszony, ünnepe augusztus 15-én van. Kálváriája a falu déli végén, a temetőben található.
• II. világháborús emlékmű: 1989-ben avatták fel a II. világháború áldozatainak emlékére a mészkőből és fekete márványból készült hősi emlékművet, mely a Béke téren áll. Állíttatta a Községi Hazafias Népfront és a hősi halottak külföldi hozzátartozói.
• Védett sváb pincesor: Idegenforgalmi szempontból igen jelentős a bakonygyiróti pincesor, a régi sváb sorpincék jellegzetes és ritka példája, mely az Öreghegy oldalában található. Régebben külterületi lakott hely volt, manapság kedvelt kiránduló és szórakozóhely. Központilag védett pincék is találhatóak itt, az egész terület pedig helyi védettség alatt áll. Jellemzően ezerjó, tramini, zöldszilváni szőlőfajtákból készült, táj jellegű borai helyben is megkóstolhatóak.
• A présházakat gyümölcsös fogja közre. A Monarchia idején a falunak gyümölcsszállító joga volt a bécsi udvarba, híres volt a gyiróti illatos barack. A több évszázados hagyományokon alapuló gyümölcstermesztés tovább él, és a faluban lévő hűtőházban is vásárolható őszibarack, dió, szilva, alma, cseresznye, meggy, bodza.
• Gyalogtúra vezet a közeli Cuha-szurdokba, az Ördögrétre és a Remete-barlanghoz. Kis községünk a Győrből a Balaton felé vezető kerékpártúra egyik fontos megállóhelye lehet.

[Bemutató indítása]

Vendéglátóhelyek:

Aranyhal Étterem

Bakonygyirót, Ménfői út 83.-85.

Telefonszám:  (96) 556-141

Önkormányzat elérhetőségei:

8433 Bakonygyirót, Béke tér 4.

Telefon: (88) 498-301

Forrás: Bakonygyirót Önkormányzata, wikipédia, helyszíni adatgyűjtés.