Facebook

Pázmándfalu

Deutsche Version
 
Képeslapküldés

GPS koordináták: 47.56443, 17.78952

A község Győrtől 15 km-re, délkeletre a Sokorói-dombság északkeleti részén helyezkedik el. Csendes, tiszta levegőjű vidék. Az ittlakók földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoznak. Pannonhalma város keleti szomszédja.

A legrégebbi okiratokban Paznan és Poznan néven találjuk. Nevét a Svábföldről beköltözött Hunt-Pázmán nemzetségről kapta. E nemzetség Zegi vagy Szeghy ága még a XIII. században és a XIV. század elején is birtokolt területet a településen. A falunak több gazdája volt. A győri várszolgák és udvarnokok, de megtalálhatjuk a birtokosok között a Szent Márton egyházat. Helységként először 1240-ben említik. 1252-ben találkozunk először Pázmánd-hegy nevével. 1323-ban csere útján a gróf Cseszneky család szerzi meg, majd 1327-ben Erzsébet özvegy királyné Köcski Sándornak adományoz itt birtokot. 1437-ben királyi vámszedőként említik e helyt. A török uralom alatt elpusztult. Utána újjáépült. Az 1768 évi úrbéri szabályozás – a jobbágyok érdekeit szem előtt tartva – nagy fontosságú volt a község életében. Lakói ekkor szőlő és földmunkával foglalkoztak. A századforduló végén a filoxéra elpusztította a szőlőt.

A falu lakossága magyarokból állt s csak török pusztítás után telepítették be a földesurak néhány szláv és német ajkú jobbágyot. Az 1848-as évek után ismét kicserélődött a falu lakossága. Ekkor már mindenki szabad polgárként közlekedhetett és kereshette a boldogulását. Ezért szabadon folyt a be-, és kiköltözés a faluba.

A Győrbe települő gyárak munkalehetőséget biztosítottak a környék lakosságának. A faluban a katolikus és a református vallás terjedt el. A 14. századtól említik a pázmándi templomot illetve a plébániát. A templom már 1638-ban romokban hever. Érte a győri püspök és a pannonhalmi főapát is vetélkedett. A pereskedés a 16. századtól a 18. századig tartott és a győri püspök győzelmével ért véget.

A mai templomot 1753-ban építették fel. Tornyát pedig 1779-ben. A barokk stílúsú főoltár a XVIII. századtól ékesíti a templomot. A református egyház a reformáció kezdetétől jelen van. 1531-ben egy egyszerű templomot is építettek. A földesurak iskolájukkal együtt lerombolták, a lelkészeket, és a tanítókat bebörtönözték, gályára hurcolták. A legfiatalabb gályarab Kocsi Csergő Bálint volt. Pázmándfalut és Pázmándhegyet ezt a két helységet 1950. december 8-án egyesítették Pázmándfalu néven. 1969. július 1-jével Nyalka községgel közösen községi közös tanácsot szerveztek. A falunak 1990-ben lett önálló önkormányzata.

A településen a villanyhálózat kiépítését 1957-ben kezdték meg, és 1958-ban fejezték be a környéken. A termelőszövetkezet is 1957-ben alakult. Ezt később a pázmándfalui, győrsági és a töltéstavai létrejött “Aranykalász” Mgtsz. váltotta fel, amely jelenleg is gazdálkodik a faluban. Kultúrotthona, ahol könyvtár is működik, 1958-ban jött létre. 1963-ban orvosi rendelővel és védőnői lakással is szaporodott a település.1968 óta fogorvosa is van a falunak. A vezetékes víz 1976-ra jutott el a község minden lakásába. Sípályája népszerű. 1994-től kiépült a vezetékes gázhálózat, valamint a telefonhálózat. A községnek 1994-től cigány kisebbségi önkormányzata van. 1995-ben Győrsággal együtt Pázmándfalu hegybírót is választott.

Látnivalók:

  • Római Katolikus templom
  • Református Templom
  • Utcakép
  • Milleniumi emlékkereszt
  • Világháborús emlékmű
  • Tájkép

Helyi termékek:

Huszár Pincészet, bor

Cím: 9085 Pázmándfalu, Hegyalja 936 hrsz.

Telefon: 36 70 603 6100

E-mail: info@huszarpinceszet.hu

www.huszarpinceszet.hu

Ópince Pázmándhegy Kft., bor

 Cím: 9085 Pázmándfalu Hegy 60.

Telefon: +36 96 470 833

Fax: (96) 470-833

E-mail: opince1@t-online.hu

Bacsa István, almatermelő

9085 Pázmándfalu, Fő út 118.

06-30-512-4849

bacsa.eszter@freemail.hu

Önkormányzat elérhetőségei:

9085 Pázmándfalu, Fő u. 64.

Telefon: (96) 470-070

Forrás: Pázmándfalu Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.

Kötelező arculati elemek