Facebook

Markotabödöge

Deutsche Version
 
Képeslapküldés

GPS koordináták: 47.68163, 17.31068

Markotabödöge önálló község. Győr-Moson-Sopron megye északnyugati részén a Tóközben fekszik, közel a Hansághoz. Felszínét mélyebben fekvő területek és halmok teszik változatossá. Talaja sötét láptalaj, míg a halmokon lösszel kevert homok. A nyár többnyire száraz. Jellemző a szélgazdagság, iránya ÉNy-i. Átlagos csapadék: 592 mm. A községet a Keszeg-ér szeli ketté, amely a Rábcába torkollik. Közlekedését autóbuszjáratok biztosítják Győr és Csorna városokba.

Markotabödöge területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Az Árpádkori térképen is különálló helyként szerepel Markota, illetve Bedegh község. Markota lakott helyen, Bedegh pedig gyéren lakott helyen van feltüntetve. Bödögét 1161-ben III. István király Nyáry Lőrincnek adta Bedegh néven, innét nyerte a család a bedeghi nemesi előnevet.

Markota – Morgota 1222-ben Péter ispán birtokán volt. A falvak, birtokok, viszontagságos életét a 16-17. században hatalmasok erőszakoskodásai mutatják. 1519-ben Asszonyfalvy Gáspár foglalta el Bödögét, 1536-ban Poky Menyhért tette rá a kezét Markotára. 1550-ben a János lovagok kónyi jobbágyai és az uthaliak támadtak rá fegyveres erővel. A két község a győri Székeskáptalan birtokába került. A népmonda szerint Török Bálint felesége a férjét szerette volna kiváltani a török fogságából, ezért kellett eladnia a bödögei birtokát. A törökdúlás után, 1603-ban felhívást bocsátott ki a káptalan Markota megtelepítésére. A két falut 1610-ben egyesítik Markota és Bedege néven. 1683-ban a Bécs alá vonuló török csapatok pusztították, rabolták ki a falut. A kuruc háború után békésebb idők következtek. Az 1720-as évben a község lakóinak száma: 152.  Bödögén volt egy kerek templom (rotunda) az Árpád korból. Körülötte temetkeztek.

Az 1848-49-es szabadságharcban 8 honvéd harcolt az egyesített községből. Az első világháborúban 200-an vonultak hadba, közülük hősi halált haltak 44-en. Ezekben az években a község lakóinak száma már az 1400-at is meghaladta. A káptalani cselédség átlag családja 1 szobában élt és 2 családra jutott egy közös konyha. A jómódú gazdák arra törekedtek, hogy több földet szerezzenek. A Székeskáptalan uradalma 400 holdjával 25 családnak nyújtott szűkös megélhetést. 1944-ben a falut kétszer bombatámadás érte, halálos áldozatai is voltak. A második világháború hősi halottainak és áldozatainak száma 50 fő. Sokan csak évek múlva kerültek haza a hadifogságból. 1945-ben megalakult a Községi Nemzeti Bizottság, valamint a földosztó bizottság. Kiosztásra került a Székeskáptalan birtokából 382 kh, 181 földigénylő kapott földet. A volt gazdasági cselédek, agrárproletárok, kisparasztok nehéz körülmények között kezdtek hozzá a gazdálkodáshoz. 1948-ban megalakult az első termelőszövetkezet 10 taggal. 1950-56 között 47 új ház épült a juttatott házhelyeken. Ugyanakkor megindult a nagygazdák üldözése, kitelepítése. A beszolgáltatások mértéke magasra emelkedett.

1956 októberében tüntetéssel fejezték ki együttérzésüket a Budapesten harcolókkal. A forradalom leverése után 120 fiatal külföldre emigrált. 1969-ben a község gazdálkodóit újra tsz-be kényszerítették. Ennek következtében sokan kerestek munkát a közeli városokban. 1973-ban a községet közigazgatásilag Kóny községhez csatolják. Ez visszavetette a falu fejlődését.

Látnivalók:

  • Római katolikus templom: a  Mindenszentek titulusú római katolikus templom 1752-ben épült barokk stílusban. A mai külső homlokzatán Mária és Keresztelő Szent János szobra áll. A főoltár szobrai 1750 körül készült szép alkotások. A szószék szintén értékes művészeti építmény. A templomfalán az I. és II. világháború hőseinek és áldozatainak emléktáblája található. A barokk stílusú Római Katolikus templom a 250. évfordulóra, 2002-ben került felújításra.
  • Kőkeresztek: markotai temetőbe 1681 óta temetkeznek, azóta áll az ottani temetőkereszt. A Szentháromság csoport 1896-ban készült. A Nemzeti Kulturális Örökségek Minisztériumától nyert pályázati díjból 2000-ben került felújításra. Mindkét temetőben 1848-as honvédsírok is találhatók. A másik kőkereszt a templom előtti Széchenyi halmon látható a Kálvária talpazaton álló kőkereszt, oldalán egy-egy szoborral.
  • Piéta szobor: a bödögei temetőben található talán az ország legrégebbi Piéta szobra. Ismeretlen művész alkotta 1746-ban, a temető megnyitásának évében. Ez az alkotás a beállítás és a megformálás miatt számít művészettörténeti ritkaságnak, vagyis „naiv realitása” miatt, ahogy Mária a keresztről levett Krisztust a kezében tartja.
  • A valamikor egységes falukép mára vegyes látványt mutat. A nádtetős, mestergerendás vályogházak helyén újak épültek. A népi építészet szép emléke a Fő u. 78.sz. alatti Tóközi lakóház.
  • Tájkép
  • Kopjafa
  • Gólyák
  • Milleniumi emlékkereszt
  • Szűz Mária szobor
  • Keszeg ér
  • Markotabödögei Uborkaparti

Vendéglátás:

Keszegér Vendéglő

9164, Markotabödöge, Fő út 66.

Telefon: (20)513-06-57

Önkormányzat elérhetőségei:

9164 Markotabödöge, Fő 139.

Telefon: (96)531-091

Forrás: Markotabödöge Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.

Kötelező arculati elemek