GPS koordináták: 47.43204, 17.75225
A Bakony hegység és a Sokorói-dombság közötti völgyben található. A község Veszprém megye északi határán a Sokorói-dombság déli nyúlványain fekszik. A Bornát-ér és mellékerei hálózzák be környékét. Talajadottságai gyengék, magas a talajvíz. Télen gyakoriak a hófúvások.
A település érintkezik Győr-Moson-Sopron megye határával. Északra Győr, délnyugatra Pápa, északkeletre Kisbér, Komárom, dél felé Veszprém vonzását erősíti. Lokális központja Veszprémvarsány, de az elvándorlás, a térségi mozgások (munkahely, ellátás) a már említett távolabbi központok felé irányulnak.
A községet a főutak elkerülik. Az autóbusz járatok ritkák. A Pápa-Kisbér közötti 8302. számú országút keresztülvezet a falun. Győr-Moson-Sopron megyével a Sokorópátka felé kiépített keskeny közút köti össze, melyen a Győr-Bakonytamási járatok közlekednek, s kötik össze a kisalföldi megyeszékhellyel.
A Tatabánya–Kisbér–Veszprémvarsány–Pápa vonalon vasútállomással rendelkezik. (Gic-Hathalom), de 2007. március 4-étől nem közlekednek a személyvonatok.
Gic nevét 1235-ben Guechy, majd 1299-ben Gych néven említik az oklevelek. Középkori személynévből ered. A Chehy és a Giczi családok nyerték el királyi adományként. Egy része a XVII. században a pannonhalmi főapátságé lett. A török 1531-ben portáinak felét felperzselte. 1542-ben elnéptelenedett. 1785-ben népesült be újra néhány nemessel és házatlan zsellérrel, akik az urasági épületekben laktak.
Három elpusztult középkori falu területének összevonásából keletkezett 1857-ben. A Csehi, Gic és Hathalom falvakból létrejött település lakosságának 97%-a uradalmi alkalmazott volt. Pusztaság volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcig. Nagybirtokosai ekkor: Jankovich Bésán Endre, Jókay-Ihász Miklós és a bencés rend. 1945-ig jóformán a grófi kastélyból és a cselédházakból állt a község. 1957 óta a kastélyban gyógypedagógiai intézet van.
A második világháború előtt a Jankovics-uradalomban a zártság ellenére a helyzet példamutató volt. A környéken először itt vezették be a nyolc osztályos oktatást. A továbbtanulási feltételek is adottak voltak helyileg. (szakmunkás bizonyítvány). A gróf hadirokkant kórházat állított fel. Az árvalányoknak varrást tanítottak.
A kisközségből az elmúlt évtizedekben jelentős volt az elvándorlás. 1990-ben kiszakadtak a Romándi Községi Közös Tanácsból és az önállóság útjára léptek. Még a közös Tanács idején telkek kiparcellázását végezték el. Ebből új utcák jöttek létre. Az akkori közös ügyeket a mai napig nem rendezték Románddal, Bakonygyiróttal és Bakonypéterddel. Ez mind a mai napig behatárolja az önkormányzat cselekvési lehetőségeit. Annál is inkább mert az említett községek ma már Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakoztak. Az iskoláskorú gyermekek Romándra és Veszprémvarsányba járnak iskolába.
Intézmények és gazdasági egységek
Gyógypedagógiai Intézet: 1968-ban 65 főt foglalkoztatott. Ma kb.150 főt.
Termelőszövetkezet: A községben 1949-ben alakult meg Alkotmány Tsz. néven. Majd két ízben 1953-ban és 1962-ben egyesült a romándi tsz.-szel. Később a Veszprémvarsányival. A rendszerváltozás után a varsányi tsz. üzemegységei önálló kft-ké váltak szét.
Gici Sajttermelő és Értékesítő kft.: A Tejüzem már az 1930-as években is működött Stauffer és Fiai tulajdonában. A sajtüzem 1948 óta működik. Az itt készült trappista sajt jelentős részét exportálják.
Látnivalók:
- Jankovich-Bésán kastély: az egykori Jankovich kastélyban, korábban gyermek-gyógypedagógiai intézet működött, amelyet a megyei önkormányzat bezárt, az épületet pedig le akarta bontatni. A falubeliek egy vállalkozó bevonásával szállodát alakítottak volna ki az épületben, ám műemlékvédelmi viták miatt az épület elkészültéhez fél évtized is kevés volt.
- Lajtos kocsi
- Szökőkút
- Milleniumi emlékkereszt
- Római katolikus templom haranglábbal
- Falunap (Augusztus 20.)
- Búcsú (Május utolsó vasárnapja)
Vendéglátás:
Muskátli Fagyizó
Önkormányzat elérhetőségei:
8435 Gic, Nagy Lajos út 23.
Telefon: (88) 498-704
Forrás: Gic Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.