Menü Bezárás
Deutsche Version
 
Képeslapküldés

GPS koordináták: 47.52281, 17.59773

Felpéc Győr-Moson-Sopron megye déli részén, Győrtől 21 kilométerre, délnyugati irányban fekszik. Amint a legtöbb Győr környéki községben, Felpéc határában is az első ember az újabb kőkorban telepedett le. Időszámításunk után a Római Birodalomhoz tartozott Felpéc környéke is. A határban több helyen találtak római kori pénzeket, cserépdarabokat, illatszeres üvegeket. A népvándorlás ezt a vidéket sem kerülte el. A község villamosításakor 1951-ben avar sírokat ástak ki melyekből csontvázak, égetetlen agyagedények és dinnyemag alakú gyöngyök kerültek elő. Felpéc helység keletkezési ideje a honfoglalás korába tehető. Magát Felpécet a 108 nemzetség egyike, a Pécz (Pech, Péczy) nemzetség kapta osztályrészül, innen kapta nevét a falu is. Felpéc és a Pécziek története már kezdetektől fogva olyan szorosan összefonódott, hogy a településről a középkor virágzó szakaszáig jórészt csak e család révén értesülünk az írott forrásokból.

Felpécet először az 1237-1240 között kelt Albeus-féle jegyzék említi. IV Béla király Albeus mesterrel, nyitrai fő esperessel összeíratta a pannonhalmi apátság birtokait, jobbágyait, udvarnokait, szolgáló népeit és ezek köteles szolgáltatásait. E szerint „Tényővel szomszédos falvak: Menfu, Szemere és Pech..” A Pécziek (címerük kék pajzson ezüst harántpólya) és a belőlük eredő nemzetségek a további évszázadokban is meghatározó szerepet töltöttek be a falu életében, mint annak legfőbb birtokosai. A nemzetségnek egy idő múlva szűk lett Sokoróalja, mert a környező papi birtokok miatt nem tudtak terjeszkedni, így egyes tagjai Zala, Nyitra, Somogy, Szabolcs, Veszprém megyébe, sőt a Dráván túlra költöztek. Felpéctől nyugatra, a mai Halipuszta helyén valamikor falu lehetett. Első ízben Károly Róbertnek egy 1337 évi oklevelében szerepel. Péchi András prépost Zsuzsanna nevű nővére feleségül ment egy Holy nevű birtokoshoz, később ők vásárolták meg Péchi András felpéci birtokát. Megyénkben a török hódítás 1543-ban kezdődött el, legelőször a Sokorói járás került uralmuk alá. Felpéc birtokosa Halil aga volt, a fejadón kívül minden adó őt illette. Egy időre esett a Győr vármegyei evangélikus egyházszervezet kialakulása. A törökök nem gördítettek akadályt az itt élő lakosság vallásgyakorlása elé. Sokoróalján már az 1500-as évek második felében szerveződött a gyülekezet és esperességet alkotott, melynek élén az esperes állt. A felpéci gyülekezet egyházzá szerveződése 1565-68 körül történhetett. Az evangélikus hit jóval előbb elterjedt itt; a reformáció első évtizedeire tehetjük. Az 1703 és 1711 között zajló szabadságharcban a község lakói közül sokan álltak Rákóczi mellé. A kuruc hadak egyik kiváló ezredese, Telekessy Török István igazgatta a környékbeli protestáns gyülekezeteket, hívó szavára önként ment a zászlók alá a felpéci nemesség is. A szerencsétlen kimenetelű koroncói csatában sok felpéci vér festette pirosra a csatamezőt. A szatmári béke után a község újra benépesült, és a sokoróaljai járáshoz sorolták.

III. Károly idején történt az első népösszeírás adókivetés céljából. Felpécen 74 személyt érintett, köztük a következő családokat: Ihász, Tánczos, Vörös, Weszprémi, Kovács, Szabó, Takács, Tóth, Borsoss, Pölöskey, Méhes, Horváth, Szalay, Nagy Lököss. A község történetének a következő állomása az 1721-es év. Ekkor kelt a község kiváltságlevele, melyet a közgyűlésen hirdettek ki, ettől az időponttól kezdve lett Felpéc „curiális nemesi helység”. Ebben az időben, Győr megyében mindössze három község kapott kiváltságlevelet, Felpéc mellett Abda és Nagybajcs. A régi pecsét belkörében kivont kardot tartó lovas vitéz látható, körirata: „Fel-Pecz, curialis helység pe.”. A kiváltáság azt jelentette, hogy mentesül a falu a katonai beszállásolástól, a fuvarozás terhétől. Sajnos azonban mindezt kevéssé vették figyelembe a következő évtizedekben.

A 19. Század nyugodtabb első éveit követően Napóleon seregei hamarosan elérték az országot és Felpécet is. 1809-ben a győri (kismegyeri) csata előtt Pápáról Győrbe vonuló Eugén alkirály hada érintette elsőként a települést. Június 13.-án szállták meg a községet, a marhákat elhajtották, a szőlőhegyi pincéket feltörték, a bort megitták vagy kieresztették a hordókból. Másnap tovább mentek Győr felé, de egyes csapatok két hétig is visszajártak zsarolni, cseresznyézni. A feljegyzésekből tudjuk, hogy „1812-dik esztendőben tűz ütött ki a faluban. A toronyból a harang is leolvadt.” 1842-ben Fényes Elek tesz említést Felpécről. A több mint 20 ezer lakosú, 19 falvat számláló sokoróaljai járáshoz számítja, ezt írta róla: ”Fel-Pécz magyar falu: a Sokoró hegye alatt, 324 katolikus, 1119 evangélikus, 184 zsidó lakossal. Evangélikus anyaeklézsia és synagóga. Sok szőlőskert.” Fontos esemény volt az ország életében az 1848-49-es szabadságharc, melynek részese volt a felpéci nemesség és a község egyéb lakossága is. A komáromi vár megerősítésére a felpécieket is kirendelték.

A 20. század nagy történelmi eseményei általában elkerülték a főútvonaltól távol eső kis falut. A két világháború azonban fájó nyomot hagyott lakói lelkében.

Látnivalók:

  • Evangélikus templom: a középkori részletekkel is rendelkező műemléktemplomot 1620-ban építették, majd barokk stílusban átépítették 1776-77-ben. 1794-ben bővítették. Órapárkányos előreugró tornya 1820-ban készült. Síkmennyezetes, karzatos hajójú, a szentély egyenes záródású, melyben XIX. századi szószékoltár látható. Az oltárkép az Olajfák hegyén imádkozó Krisztust ábrázolja. A vörös márvány keresztelőkút 1905-ben, az orgona 1910-ben készült. A templom és a gyülekezet történetéről részletesen az egyházközségekről szóló oldalon olvashat.
  • Római katolikus templom: a barokk templom 1752-ben épült. Berendezése: szarkofág alakú főoltár térdeplő szentekkel, 1750 körüli barokk alkotás. Udvarán kőkereszt található. A templom és a gyülekezet történetéről részletesen az egyházközségekről szóló oldalon olvashat.
  •  Ősborókás: Felpéctől északra futóhomok-dűnék sorakoznak, melyeket a jégkorszak végi szél fújt ki a Bakony-ér medréből. Ez a borókával benőtt terület a Sísek, ma védett terület, a Fertő-Hansági Nemzeti Park része. A 7 hektár nagyságú ősborókás kiválóan alkalmas kirándulásokra, pihenésre.
  •  Borospincék: a község fölött magasodó szőlődombon régi és újabb keletű pincéket, présházakat találunk, közöttük az 1817-ben épült Nádas Pincét. Felpécen nagy hagyománya van a borkészítésnek: szinte minden felpéci lakosnak van saját borospincéje és ízletes saját bora.
  • Tájház: a műemléképületben kialakított tájházban nemcsak a kiállított tárgyak alkotják a kiállítást, hanem maga az épület is a múzeum szerves részének tekinthető. Felpécen, a Táncsics utca 18. számú házban élt néhai Hideg Sándor feleségével, néhai Babos Lídiával. Sándor bácsi 1968-tól egyedül maradt, majd Sándor bácsi 1993. novemberében meghalt. A család szerette volna megtartani a házat, hogy az ősök emlékét őrizzék, és ott múzeumot hozzanak létre. A ház „valódi tulajdonosának megkeresése” évekig tartott. Volt haszonbérleti szerződés a községi polgármesteri hivatallal, végső megoldás mégis akkor jött, amikor az örökös, Hideg Szabolcs, és Hideg Éva felajánlották a Felpécért Alapítványnak a házat, akik szívesen fogadták. Azóta a felújítás, bővítés, állagmegóvás a legkeresettebb szavaink a tájházban. Több évig tartó felújítási procedúra a tájház létrehozását eredményezte. Mivel a felújítási terv elkészítésével egyidejűleg elkészült a bővítési terv is, két évvel a felújítási folyamat után már az új épület, a kézműves műhely is épülhetett. Több funkciót is kapott az elkészült épület. Van itt Baba-mama klub, kézműves foglalkozások, honismereti szakkör, de további lehetőségeknek is kihasználható.

Vendéglátás:

Hörpintő

Felpéc, Dózsa Gy. u. 23.

Termelő borkimérés

Rádó dűlő, 1141 hrsz.

Picuri italozó

Petőfi u. 25/A.

Helyi termékek:

Oláh István – méz

Felpéc, (30) 298-3977

Pernyész Endre – méz

Felpéc, (30) 466-5731

Takács Péter – méz

Felpéc, (30) 447-5773

Önkormányzat elérhetőségei:

9122 Felpéc, Dózsa Gy. u. 9.

Telefon: (96) 551-072

Forrás: www.felpecert.hu, wikipédia, helyszíni adatgyűjtés.

További híreink