Facebook

Tét

Deutsche Version
 
Képeslapküldés

GPS koordináták: 47.51513, 17.51309

Első okleveles említése IV. Béla adományleveléből, 1269-ből származik. A település 1643 és 1646 között teljesen elnéptelenedett. 1786-ban már 2063 lakosa volt Tétnek. Győr után a legnagyobb lélekszámú település a megyében. 1908-ban nyerte el a nagyközségi rangot. 2001-ben nyerte el Tét a városi rangot.

A kőkorszaktól kezdve lakott hely. A római korban a veteránusok villája, a honfoglalás után a nyugati gyepű harmadik vonalának fontos őrhelye, ahova a XI. században a besenyők települtek. A település határa több helységből keletkezett. Az Öreg Tét elnevezés 1209-ből ismeretes, amikor is „villa veteris Thet” néven szerepel az oklevelekben. Ősi besenyő telep. A tatár pusztítás után IV. Béla király adományozta Poky Tamás királyi ajtónállómesternek 1269-ben. A falu birtokosa 1228-ban Teth Demeter comes. Ezután a Téth nemzetségről nincs több ismert adat. Más felfogás szerint a besenyők elmagyarosodtak a XIV. századra. Tét legnagyobb földesurai a Pokyak voltak, egészen a XVII. század végéig. István tiszteletére monostort alapítottak, ennek romjait várromnak nézvén, tévedésből nevezték el Pokvárnak a dombot. A monostor elpusztulásának ideje nem ismert. Egy 1609-es összeírás a töröknek behódolt területnek írja le. A kegyetlen sanyargatás elől a lakosság elszökött.

Az 1641. évi összeírás szerint pusztasággá vált a falu. A török és a keresztyén magyar földbirtokosok 1646-ban egyezségre jutottak. Ekkortól kezdtek a lakosok visszatérni. Protestáns prédikátora volt a településnek. 1690-ben a Leslie féle ezred elpusztította a falut, de 1697-ben már saját pecsétje van. 1710 körül német telepesek érkeztek, öt évig adómentességet élvezve. Szentkúton 1726-ban katolikus templom épült. 1770-ben a postát Gyarmatról Tétre helyezik át. A következő évtől Tét a Sokoróaljai Járás székhelye lesz. Ekkor Győr után az akkori megye második legnagyobb lélekszámú települése. Lakóinak száma: 2063 fő (1786). Az evangélikus templom és a falu egy része 1777-ben leégett. A királyi rendelet megengedte a torony nélküli evangélikus templom építését, melyet Mária Terézia személyes engedélyével építenek újjá barokk stílusú kőtemplomként. Győr 1809-es francia megszállása után itt tartották meg a megyegyűléseket. A katolikus templom 1818-ban épült meg. Az országos kolerajárványnak itt is sok áldozata volt. (1831). A kiegyezés utáni ipari fejlődés némi késéssel Téten is megindult, jelentős változást hozva az addig főleg állattartással és állatkereskedelemmel foglalkozó községben. A járásban csak Tétnek van országos marhavásártartási joga, melyet évente négy alkalommal tartottak meg. A téti takácsok ipartársulata 1882-ben alakult meg. Az iparkamara nyilvántartása szerint 65 iparos és kereskedő 22 tanoncot foglalkoztatott a településen. A század utolsó évtizedére éri el legnagyobb lélekszámát (3228 főt) is, és határa is legnagyobb a megyében. Járási hivatalain kívül takarékpénztár, malom, Hangya Szövetkezet (1920) és tíz egyesület működött a faluban. 3010 őstermelőt, 851 iparost, 175 kereskedőt lehet megszámolni 4617 lakosából. Deutsch Simon és Poll Manó 1889-ben alapította meg a község első gyárát, amely a szódagyártó üzem volt. Ugyancsak ők 1898-ban egy vagon kapacitású gőzmalmot építettek. Tét 1908-ban nagyközségi rangot kapott. Ekkor rögzítik hivatalosan a „h” nélküli Tét írásformát. A téti iparoskör 84 taggal 1911-ben alakult meg. A Sokoróaljai Takarékszövetkezetet is ebben az évben alapították.

Az I. világháborúban (1916-ban) befogadó községgé jelölték ki Tétet. Főként menekülő székely családok érkeztek a faluba. A Tanácsköztársaság után törzskönyvezik a pusztákat. (Fenyves, Betlehem, Pokvár, Lesvár, Szarkavár, Szent Imre, Ürgehegy, Szentkút, Csangota és Barcza-tag) Kis földosztással 1922-ben a nincstelenek 1–3 hold földet kaptak, valamint 2 db vitézi telek is gazdára lelt. Ekkor nyílik meg a Tanonciskola, melyet a Sokoróaljai Járási Ipartestület működtetett. Magánvállalkozásban 1925-ben épül meg a villanytelep, melyet a község megvásárol. 1927-ben állami segítséggel Polgári Fiú és Leányiskola kezdi meg a tanítást. Az utolsó békeévben részletes szociológiai felmérés készült a településről, mely szerint a lakosság létszáma 4617 fő volt. Összesen 212 bérescsalád és 226 időszaki munkát vállaló napszámos dolgozott a pusztákon, a kisbirtokos családok száma 1868 volt. A teljesen nincstelen családok száma 84. A nagyközségben 92 önálló iparos 111 alkalmazottat, a 35 kereskedő 22 alkalmazottat foglalkoztatott. A település rátért a várossá fejlődés útjára. A lakásállomány összetétele volt: 589 régi vályog-ház, 499 ház cserepes, és téglából épült. Közöttük voltak komfortos, fürdőszobás házak is. 1938-ban kezdi meg működését a sajtgyár, mely az 50-es évekig működött. A háború kitörése előtt (1943) kezdik el építeni az emeletes községházát, melyet a háború befejezése után készítenek el teljesen. A II. világháború alatt 850 fő menekült a községbe, Budapestről, Győrből és ismételten Erdélyből. A zsidók deportálásával csak két szakképzett kereskedő maradt a faluban, jelentősen csökkent a polgári réteg.

1945-ben a község hadszíntérré válik. Az 1945. március 26-án érkező szovjet csapatok hadikórházat létesítettek a főszolgabírói hivatalban, majd a pókvári kastélyban is. Lesváron gazdasági telepet kaptak. A főszolgabíróság helyébe a járási főjegyzőség lép, a csendőrség helyébe pedig a rendőrkapitányság szinte azonos hatáskörrel.

A Dózsa Termelőszövetkezet 1949-ben alakul meg Lesváron, ugyanekkor a Járási Gépállomás is. 1950-ben a tanácsrendszer bevezetésével megalakul a Téti Járási Tanács, azonban már 1954. október 1-jén meg is szűnik, és Tét a járás nagy részével együtt a győri járáshoz kerül. Épület karbantartó és Építőipari Kisszövetkezet kezdi meg működését 1952-ben. A falu kultúrházát 1954-ben kezdik el építeni, amelyet 1960-ban adnak át. A nagy szövetkezetesítés éve 1959. Amikor megalakítják a Kisfaludy, a Kossuth, a Béke, a Petőfi és a Dózsa Termelőszövetkezetet, majd 1963-ban egyesítik őket. A mezőgazdaság kollektivizálása elől nagyon sokan elhagyták a települést. A falu létszámcsökkenése ekkor indult meg. A Győri Mezőgép téti gyáregysége 1965-ben nyílik meg. 1979-től az ELZETT Művek Győri Lemezárugyárának téti üzemében is termelnek. Két év múlva az Autójavító Szövetkezet varrodát létesített. 1983-ban elkészül az új általános iskola és a sportpálya. A telefonközpont modernizálása 1987-ben fejeződött be. A következő évben új óvodát adnak át.

A rendszerváltás előtti utolsó évben (1989-ben) felépült a regionális gyömörei vízmű, amely egészséges vízzel látja el a nagyközséget. 1990-ben a nagyközségi közös tanács megszűnik, és az addig társközségi státusban lévő községek külön képviselő-testületeket és polgármesteri hivatalokat alkottak (1991).

Látnivalók:

  • Római katolikus templom: Tét, Fő u. 127. 1818-ban építették késő barokk stílusban. Tornya a homlokzatból ugrik előre. Hajója ötboltszakaszos, szentélye félköríves záródású. Berendezése: klasszicista oltára van, a padok a XIX. század első feléből valók. Kulcsa a plébánián kapható meg.
  • Magyarok Nagyasszonya-szobor
  • Páduai Szent Antal-kápolna (a temetőben): a kápolnától jobbra az 1849-es csornai csatában hősi halált halt Dzwonkovszky László és Münster Ede magyar honvéd századosok obeliszk síremléke.
  • Evangélikus templom: Tét, Fő u. 23. Klasszicizáló, késő barokk. Épült 1778-ban, torony nélküli épület. Berendezése: klasszicizáló, késő barokk a szószékoltár (1780 körüli). Érdekessége, hogy az oltár a megszokottól eltérően nem a bejárattal szemben, hanem a jobb oldalon található. A vörös márvány keresztelőkútja 1868-ból való.
  • Az evangélikus harangtorony: Tét, Fő u. 75. számú ház előtt található.
  • Kisfaludy-emlékmű: Tét, Kisfaludy u. 26. A híres költő és drámaíró Kisfaludy Károly (Tét, 1788. február 5. – Pest, 1830. november 21.) szülőháza helyén áll az emlékmű. (Munkái: A tatárok Magyarországon, Ilka, A kérők, Stibor vajda (1819). Katona Bánk bánja után először veti fel a jobbágykérdést. 1821-től haláláig szerkesztette az Auróra című évkönyvet. Főbb művei: A vérpohár, Tollagi Jónás, Mohács (1826).
  • Pokyvár: A településtől 3 km-re lévő puszta. Itt a Poky család Szent István vértanú tiszteletére monostort alapított 1251-ben. A monostor azon a helyen állott, amelyet a hagyomány tévesen a mai napig “Pókvárnak” nevez. A Pokyvár várként nem, csak monostorként létezett. Ma magánkézben van.
  • Múzeumok, Helytörténeti kiállítás (Tét, Fő u. 125., Tel.: 96/461-843 Csak nyitvatartási időben hívható.)

Vendéglátóhelyek:

Kisfaludy Panzió és Étterem

9100 Tét, Fő út 129.
Tel.: 96/561 200

Csete Vendégház

9100 Tét, Kinizsi u. 14b.

Tel.: 96/461-327

Kukorica csárda

9100 Tét, Győri u. 55.

Tel.: 96/461-060; (96) 561-059

Viola Cukrászda

Címe: Győri u. 10a.

Tel.: 96/461-241

Kisfaludy Vendéglő

9100 Tét, Fő u. 76., Tel.

Tel.: 96/461-089

Helyi termékek:

Fülep Gábor – pálinka

Tét, Karsai u. 12/a.

20/583-7570

E-mail: info@tetipalinka.hu,

www.tetipalinka.hu

Hujber László – méz

Tét, Alkotmány u. 2/a,

96/461-001

Kiss Ferenc – savanyúság

Tét, Liszt Ferenc u. 57.

96/461-145, 30/9798-918

Kránitzné Rikker Ildikó – intarzia

Tét, Szent István u. 4.

70/625-0844

Molnár Sándor – kádár mester

Tét, Kiss u.

96/461-336

Németh János – fafaragó

Tét, Széchenyi u. 1/a,

20/439-1902

Szabadvári Antal – fafaragó népi iparművész (pincemúzeum/galéria)

Tét, Ürgehegy, Öreg u. 124.

30/266-4170

Tóth Adél – kecskesajt (kóstoltatás, kipróbálás lehetséges szervezett formában)

 Tét, Széchenyi u. 37/a.

96/461-561

E-mail: ledasajt@freemail.hu

Önkormányzat elérhetőségei:

9100 Tét, Fő út 88.

Telefon: (96) 461 193

 

Forrás: wikipedia; www.tet.hu

Kötelező arculati elemek