Menü Bezárás
Deutsche Version
 
Képeslapküldés

GPS koordináták: 47.50604, 17.78677

Bakony-hegy lábánál (a 82-es főközlekedési úttól 2 km-re) helyezkedik el. Múltja, az írásos emlékek tükrében 1086-ra tekint vissza. Egyszerre több mint 920 éves település és egyszerre nagyon fiatal, hisz önálló községi életüket 1992 óta élik.

Tarjánpuszta elnevezése egy Árpádkori falu nevét őrzi. Tarian a mai Ravazd községtől délkeletre feküdt, s már 1086-ban olvashatunk róla a Bakonybéli Apátság birtokainak összeírásáról szóló oklevélben. III. Béla 1137-ben a Szent-Mártoni Apátságnak ajándékozta a Roz (Ravazd) és Toryán falu közötti földet legelőkkel és szántókkal együtt. A XIII. században III. Ince pápa 1216. évi bullájában történik még említés a településről, majd III. Honorius és IX. Gergely birtokösszeíró levelében szerepel Toryán néven.

A tatárjárás előtt a falunak három birtokosa volt: a király, a bakonybéli- és a pannonhalmi apát. Később több család szerzett tulajdont itt. 1492-ben kelt oklevélben találkozunk a Picsordiak nevével, akik néhány nemessel együtt gazdálkodtak a birtok egyik felében, a másik felében pedig a szentmártoniak. A XV. század végén egyesülhetett a két rész, ugyanis az ekkor keletkező összeírások már csak egy helységet említenek, Tarjánt. A mohácsi vész utáni török támadások elpusztították a települést, melynek helyén többé önálló falu nem alakult ki. Csupán kisebb lakott helyek tűntek fel az apátsági birtokon. Az 1609. évi adóösszeírás pusztaként említi, s később sem tudott tartósan benépesülni. Az elpusztult Tarján helyén maradt puszta pedig a Pannonhalmi Apátság birtokába került.

 A XVIII. században Göncz Celesztin Főapát alatt (1709-1722) a település már a főapátság szentmártoni kerületének igazgatásába tartozott. Találtak kimutatásokat 1787-ből a gazdaság állományáról és jövedelméről. 1835-ben juhász- és kocsislakás, ló-, tehén- és birkaistálló épült. 1867-ben kápolnás tisztilakot alapítottak, majd 1879-ben iskolát emeltetett a főapát, Kruesz Krizosztom.

 A Győr-Veszprém közötti vasútvonal kiépítésével 1896. augusztus 10-én megállót és rakodót kapott Tarjánpuszta. Másnap megindulhatott a személy- és teherforgalom. 1897-től gazdasági épületekkel és cselédlakásokkal bővült a falu képe. 1899-ben pedig egy szélmalommal gazdagodott a település, melyet a víz felemelésére, valamint őrlés és darálás elvégzésére használtak. Az uradalom a gazdálkodásnál nagy hangsúlyt fektetett a legelők hasznosítására, s az állattartásra. A szántóföldeket is eredményesen hasznosították. Erdők kivágásával pedig gyarapították a termelésre alkalmas területeket. A Pannonhalmi Apátság a két világháború között sokat fordított a település fejlesztésére.

 1945 után a gazdasági épületeket lebontották, s az építőanyagot más községekben hasznosították. Tarjánpusztát pedig társközségként a három kilométerre levő Ravazdhoz csatolták. Az 1970. évi körzetesítéskor Pannonhalmához, majd 1991-ben a helyhatósági választások után ismét Ravazdhoz került településünk. 1991 májusában az itt élők kezdeményezték az önálló községgé alakulást. Ugyanezen év június 24. napján falugyűlés keretében népszavazással is törvényesen hangot adtak ez irányú kérésüknek. A szükséges engedélyek megszerzése után 1991. november 7-én a Köztársasági Elnök 1992. január 1-től önálló községgé nyilvánította Tarjánpusztát.

Látnivalók:

  • Szent Benedek Lelkészség: Tarjánpuszta kápolnája 1887-ben épült. Egybeépítették a sekrestyével, irodával, a plébános lakásával, illetve a tiszti lakkal. Maga a kápolna jelenleg 93 négyzetméter. A hozzá tartozó fentebb említett helyiségekkel együtt 500 négyzetméteres az épületegyüttes, amely a 2,5 hektáros park közepén húzódik meg. Levéltári kutatások alapján tudható, 1888-ban engedélyezték, hogy a kápolnában Oltáriszentséget tartsanak. Szent Benedek tiszteletére szentelték fel a kápolnát. A kápolna búcsúja Húsvét után két héttel van, mivel Szent Benedek ünnepe mindig a Böjti időszakra esik, és ekkor nem tartható meg. 1947-ben kisebb átalakításon esett át az épület. Bejárat készült az épület keleti oldalára, az észak-nyugati oldalon levő korábbi bejáratot befalazták, helyén ma kereszt áll a falon, melyet dr. Tihanyi Bánk OSB Plébános Atya készített. Az Ő keze munkáját dicséri a bejárati ajtó is. Ő Édesanyjával lakott Tarjánpusztán és 1946-tól 1964-ig volt a tarjánpusztaiak lelkipásztora, az ifjúság hitoktatója, nevelője.

Vendéglátóhelyek:

Szent Benedek Vendégház

Címe: Tarjánpuszta, 9092, Baross tér 3.

Telefon: (20) 919-1336

Norbi Falatozó

9092 Tarjánpuszta Kossuth u. 33.

Telefon: (20) 392-3999

Önkormányzat elérhetőségei:

9092 Tarjánpuszta, Baross tér 8.

Telefon: (96) 554-066

Forrás: www.tarjanpuszta.hu.

További híreink