Facebook

Ravazd

Deutsche Version
 
Képeslapküldés

GPS koordináták: 47.51481, 17.75557

A megye délkeleti részén, a Sokorói-dombságban, Pannonhalmától 4 km-re, Győrtől 21 km-re található, a 82-es számú, Győrt Veszprémmel összekötő út mentén; a Győr–Veszprém-vasútvonal közelében. A község nevének eredete feltehetően a személynévként is használt magyar ravasz (róka) főnévre vezethető vissza. Mások szerint az 1093. évi összeírás szerint lakott itt egy Ravazd nevű ember.

A múlt századi régészeti kutatások mutatták ki, hogy ezen a környéken nem jelentéktelen római települések voltak, melyek egészen a mai Pannonhalmáig elhúzódtak. A Győrből jövet jobbra eső Packalló-völgyet a rómaiak üdülőterületnek használták. Itt szintén volt forrás. A terület Szent László király adományaként került a pannonhalmi bencés apátság birtokába. Maga a falu ősi település. A régi falu a 82-es út túlsó oldalán lévő kis dombra és környékére települt. Pápai összeírások említik Szent Villebald egyházát, amely a 19. századig a falu melletti Pándzsa-patak jobb partján lévő dombon állt. Szent Villebald angliai királyi származású bencés szerzetes volt, akit a pápa eichstatti püspöknek nevezett ki. Halála után hamarosan szentként tisztelték. Kultusza elsősorban a Duna mentén terjedt el. Hazánkban az egyetlen hely, ahol kultuszát tisztelik, és Európában ez a legkeletebbre eső hely. A falu később épített templomának már Szent Mártont választották védőszentjeként.

Az Árpád-házi királyok alatt a három részből (Kis-, Nagy- és Cheb Rouzd) álló település 1137-ben Ravazd néven egyesült. A törökök 1595-ben dúlták fel először. A török hódoltság ideje alatt végig lakott maradt. A 17. század elején a gróf Cseszneky család birtoka volt. A régi Ravazd feltehetően a török korban pusztult el, és az újratelepülők a valamivel nyugatabbra lévő és védett völgyben építették fel falujukat. 1720-ban 33 jobbágycsalád lakta. A pannonhalmi bencés rend birtoka. 1786-ban 37 telkes jobbágy, 58 házas zsellér és 3 házatlan zsellér élt a településen. A XX. század első évtizedeiben a nagyobb községek közé számították. A faluhoz tartozott: Tarjánpuszta, Hármastarjánpuszta és Vadalmáspuszta. Ekkor 1657 magyar katolikus népesítette be a 320-nak számolt házakat (1930). Két katolikus elemi iskola, olvasókör, tűzoltó egyesület és Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet, valamint hengermalom működött a faluban. Ravazdot egykoron szőlőművelők és kádárok lakták. Magántermelők ma is finom vörös borokat készítenek az itt termő szőlőből. 1992-től területéből különvált Tarjánpuszta, amely önálló községet alakított ki.

A település lakossága 1992-ig nagyjából másfél ezer fős volt, mely Tarjánpuszta 1993-as leválásával 1086 főre csökkent. A falu népességmaximuma az 1960-as években volt csaknem 2000 fővel. A falu lakossága azóta egyre fogy. A csökkenés átlagon felüli, amely a szétválás után is jellemző maradt. A tényleges fogyásban a vándorlási veszteség a döntő, hisz az 1970-es években még a természetes szaporulat jellemezte a községet, amely a 80-as években negatívra fordult, de nem nagyarányúan. A település gyenge népességmegtartó képessége miatt ugyanakkor jelentős az elvándorlás. A lakosság lélekszáma az utóbbi néhány évben stagnál, illetve kismértékben növekedésnek indult. A növekedés egyik oka, hogy a település infrastrukturális beruházásai megindultak, be is fejeződtek. A Kisalföldi Erdőgazdaság és a növénytermesztéssel foglalkozó szakszövetkezet ad munkát az itt lakóknak. A többség eljáró dolgozó. Győrött és Pannonhalmán talál megélhetést magának. A településen 53 egyéni vállalkozó munkálkodik. Ezenkívül 3 kft., 2 bt. működik a már említett üzemeken kívül. A kommunális szolgáltatást a Pannonvíz Rt. és a győri Kommunális Szolgáltató Kft. végzi.

A községet Veszprém felé elhagyva (kb. 50 m-re) egy forrás van. Felette kis, négyszögletes alakú barokk építmény található. A forrás ma is kínálja friss vizét az arra járó utasnak, de az úton semmiféle jelzés nem mutat rá, pedig hazánk egyik nagyon régi forrása, s a nép ajkán Béla király kútjaként él.

A forrásról IV. Béla király oklevele tesz említést. „… ahol a hagyomány szerint Szent Márton született, a középső völgyben van a szent forrás, amelyet Pannónia forrásának – caput Pannoniae – mondanak, s amelyik más forrásokkal együtt patakká lesz a Szent Villebald egyháza alatt, és Pánzsának (Panossa) hívják.” A falut nyugati irányban a Lukashorog utcán elhagyva egy löszbevájt úton kezdetét veszi az az aszfaltozott erdei út, amely Sokorópátkára (7 km) és Tényőre (13 km) vezet. Az utak a Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. ravazdi erdészetének kezelésében állnak, de a gyalogos, kerékpáros turizmust elősegítendő nem gördít akadályokat a rajtuk való áthaladáson. Az erdőség a Pannon Tájvédelmi Körzet része. Sok ritka növény és állatfaj természetes élőhelyen való megfigyelésére alkalmas vidék. A községet szinte minden irányban erdő veszi körül. Az erdei utak sok helyen lösszel borított és ma már fátlanná vált területeken a lezúduló esőzések miatt meredek falú, néha 10–15 m mély vízmosásokban, bevágásokban, ún. „horgokban” futnak. A táj a záporoktól eltekintve vízben szegény, éghajlatilag a Kisalföldhöz áll közelebb, míg barna erdőtalajai és a maradvány erdőfoltjai inkább a Bakonnyal rokonítják. A gazdag és részletesen fel nem sorolható flórát szerencsésen egészíti ki a védelemre szoruló állatvilág (gyurgyalag, darázsölyv, kabasólyom, vadmacska, nyuszt).

A Pannonhalmi-Sokorói dombság szívében fekvő, gazdag természeti és kultúrtörténeti értékekkel rendelkező Ravazd településen található a 17 éves múlttal bíró Erdei Iskolai Oktatóközpont. 1996-ban a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. és az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola közösen hozta létre, és azóta is közösen működteti. 2012-ben az együttműködés némileg módosult, és a működtetés jelentős részét már az erdőgazdaság Ravazdi Erdészete végzi, de az egyetemi integráció után létrejött Neveléstudományi Intézet oktatói továbbra is vezetnek erdei iskolai programokat. A Ravazdi Erdei Iskola egész évben fogad gyerekcsoportokat és szervez családi programokat. 2011-ben elnyerte a “Minősített erdei iskolai szolgáltató” címet is.

Látnivalók:

  • IV. Béla király kút és palackozó üzem
  • Királyok emlékmű
  • Kilátó, panoráma
  • Ravazd a kilátóból
  • Villebald templom romjai és emlékmű
  • Római katolikus templom
  • I. világháborús emléktábla (templomnál)
  • II. világháborús emléktábla (templomnál)
  • Virágok
  • Kőkereszt
  • Kopjafa
  • Tájház
  • Ravazdot elhagyva látkép

Vendéglátóhelyek:

Kisalföldi Erdőgazdaság ZRT. Ravazdi Erdészete Oktatóközpont

9091 Ravazd, Erdész u. 1.

Email: termeszetbarat@atif.hu

www.kaeg.hu

Jegenye étterem

9091 Ravazd, Országút utca 119.

Telefon: (96) 474 096

E-mail: jegenye_etterem@t-online.hu

Magasles étterem

9091 Ravazd, Országút utca 150.

Telefon: (30) 751 6656

Pardavi András Géza

Cím: 9091 Ravazd, Országút utca 35.

Telefon: (96) 474-065

E-mail: magaslesetterem@t-email.hu

Önkormányzat elérhetőségei:

9091 Ravazd, Országút utca 119/a

Telefon: (96) 474 087

Forrás: www.ravazd.hu, wikipédia.

Kötelező arculati elemek