Facebook

Rábaszentmiklós

Deutsche Version
 
Képeslapküldés

GPS koordináták: 47.53914, 17.41664

Téttől kilenc kilométerre található a Sokorói-dombság alján a Rábaközben. Két folyó, a Rába és a Marcal is rövid sétával elérhető a településről, így a bakancsos, vagy vízi turisták számára ideális hely néhány nap kellemes és aktív eltöltésére. A községet, fennállása során, többféle névvel említik írásos források. A Kisszentmiklós név feltehetően a település nagyságára, míg a Kerekszentmiklós templomának rotundából kialakult formája, az azt körülvevő cinteremre, s az ezek köré épített házak, elhelyezkedésére utal.

Első okleveles említése 1278-ből való, amikor IV. Kun László király az Osl nemzetségbeli Gergelynek adományozta, hadi érdemeiért. A tatárjárás idején a falu elpusztult, hosszú ideig lakosok nélküli puszta hely volt. Temploma a XI. századból való. Nagy Lajos király idején a Kanizsay család kezére került. Emiatt lakói ismét elhagyták, illetve a törökdúlás miatt lakatlanná vált. Az 1698-as egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Keresztély Ágost győri püspök nyolc bérlő család megtelepítésével népesíti be a települést. A XX. század elején építették újjá a templomot, melynek során tornyot építettek a nyugati karéj helyére. Az eredetileg terméskőből rakott, kör alaprajzú rotundát a középkorban négy ívvel egészítették ki, így lett alaprajza a lóheréhez hasonló. A XIX. század legfontosabb eseménye a településen a jobbágyfelszabadítás volt. Előtte, a reformkorban beadványokkal próbálták régi, szerződéses jogaikat visszaszerezni. Az 1848-as szabadságharcban ketten vesztették életüket a faluból. A község 1950-ig, a tanácsrendszer kialakulásáig a mórichidai körjegyzőséghez tartozott. A hatvanas évektől Mórichida és Árpás községekkel közös tanácsot alkotott. A lakosság 1990-től önálló képviselő-testületet választott. Közös körjegyzőséget tart fenn Mórichidával és Árpással, Mórichida székhellyel. A termelőszövetkezet 1950-ben alakult meg, majd feloszlott. Majd később 1957-ben újjászervezték, majd a mórichidai Kossuth tsz-hez csatoltak. Az óvodát és az iskolát Mórichidával a települések közösen üzemeltetik, illetve tartják fenn. A község a legfontosabb vonalas infrastruktúrákkal rendelkezik (vezetékes víz, gáz, telefon), Jelenleg folyik a szennyvízcsatorna bevezetése. Portalanított utakkal rendelkezik. Elöregedő település, viszont nagyon alkalmas a falusi turizmusra. Tiszta levegő, rendezett környezet, barátságos lakók, gyönyörű természeti adottságok várják az ide látogatókat.

Látnivalók:

  • Török kori emlékmű, a “kőkép”: a falunak a templomon túl másik történelmi emléke a “kőkép” – ahogy a helybéliek nevezik. Az 1710-ből származó török kori emlékmű a Petőfi utca elején található. Egyike azon emlékműveknek, melyek jelzik az útvonalat, amerre a török ellen egyesített csapatok Győr felszabadítására felvonultak. (Az előző emlékoszlop Bodonhelyen, a következő Győrszemerén látható.)
  • Római katolikus templom, Árpád-kori körtemplom: a rábaszentmiklósi Árpád-kori templomot, mely kb. 1060-1070-ben épült, a magyar művészettörténet az ősrégi építészeti hagyományt követő körtemplomok között mutatja be. A templom köralaprajzú belsejét három patkó alakú karéj egészíti ki, világos nappal is sejtelmes félhomály fogadja boltozataik alatt a látogatót. Minden vasárnap 11.30-kor szentmise van. Nincs megbízható pontos adat, hogy a templom mikor épült. Vannak, akik úgy tartják, hogy a XI. század végén, mások szerint valamikor a XIII. század folyamán, vagy a XIII. század legelső éveiben. Más helyen ezt olvashatjuk: A Győr megyei Rábaszentmiklós első említésének tanúsága szerint – 1287 – a faluban Szent Miklósnak szentelt templom áll, melyet a tatárjárás előtt építettek. A terület birtokosa ekkortól az Osl nemzetségbeli Imre fia Béla. A XIV. század elején kerül a Péc nemzetség birtokába, majd 1333-tól, csere útján a győri püspök tulajdonába. Arra már van adat, hogy a tatárjárás idején nagyon megrongálódott. Mai formáját legalább két nagyobb átépítés folyamán nyerte el. Eredetileg nagyon szép rotunda volt. (Vagyis a mai kerek templomtér és a hozzá csatlakozó szentélyrész.) A templom padlásán jól látszik, hogy a belső központi kerek fő-rész régebben kb. két méterrel magasabb volt. Feltételezések szerint valamikor a XIII. század vége felé az eredeti templomhoz a szentély mintájára három újabb karéjt építettek. És így a templom alaprajza olyan lett, mint egy négylevelű lóhere. A XVIII. század második felében azonban, hogy a falu ne szégyenkezzék a környékbeli községek előtt, ahol mindenütt tornya volt a templomnak, az első karéjt lebontották, és helyére építették a ma látható tornyot és a karzati feljárót. Ezt a karzatot lebontották a 2000-es felújításkor. A templomot valamikor kőfal vette körül és a falon belüli részen a templom körül temető volt. A fent említett felújításkor a régészeti feltárások ezt bizonyították, több sírt is találtak a ma látható keresztelőkút alatt. A környékbeli házak építésekor pontosan megállapítható volt a kőfal vonala; és a munkák során sok csont került elő. Sőt bent a templomban talált sírban főpapi vagy szerzetesi cingulus maradványt is fellelték. A templom feltehetően mindenkor Szent Miklós tiszteletére volt szentelve, mivel a templom építésének idején Szent Miklós tisztelete elterjedt volt az egész országban. Szent Miklóst a hagyomány a víz miatt veszélybe kerültek különleges megsegítőjeként tartja számon. Rábaszentmiklós lakói pedig bizony sokszor kerültek veszélybe a Marcal, de néha még a Rába áradásai miatt is. Volt eset, hogy a két áradó folyó valóságos tengerré tette a falu környékét. A mai oltárkép is ilyen minőségben ábrázolja Szent Miklóst. A templom felújítását már 1975-ben tervezte az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, de az érdemi munka csak 1994-ben kezdődött. A tervezés és a régészeti feltárás után a templom jelenlegi állapotát 2001-ben nyerte el. A felújítás után a templom újraszenelésére 2000. október 29-én került sor.

Vendéglátás:

Akác Vendégház

Rábaszentmiklós, Fő u.11.

Kocsis Gábor

4 férőhelyes szállás, lovaglás, sétakocsikázás

Cím: 9133 Rábaszentmiklós, Fő u. 11.

Tel: 30/300-2508

Helyi termékek:

Szücs László – fafaragó

Cím: 9133 Rábaszentmiklós, Fő u. 5.

Tel: (70) 582-2912

Önkormányzat elérhetőségei:

9133 Rábaszentmiklós, Fő u. 24.

Telefon: (96) 369-014

Forrás: rabaszentmiklos.sokoroalja.hu

Kötelező arculati elemek