Facebook

Pér

Deutsche Version
 
Képeslapküldés

GPS koordináták: 47.61133, 17.79553

Pér település a Kisalföld délkeleti részében a Bakony ér völgyében a Győrt Székesfehérvárral összekötő 81-es számú főközlekedési útvonalon Győrtől 15 km-re található meg.

Ez a táj átmenetet képez a síkság és a Pannonhalmi Dombság (Sokoró) között. Az átlagos tengerszint feletti magassága 132 méter. A község vízfolyásokkal szabdalt, enyhén hullámos területen fekszik. Legalacsonyabb pontja 118 m-re, a legmagasabb 141 m-re van a tengerszint felett. Meghatározó szerepe van a közeli Bakony ér és a falun átfolyó Vezseny ér vízmozgásának. Az előbbi Gönyűnél ömlik a Dunába, míg az utóbbi Töltéstava (a szomszéd község) közelében egyesül a Nagy-Pándzsa ér vízével. A Vezseny ér mentén halastó rendszer és öntözőtó lett kialakítva.

A környék talaja a Duna hordalékára rárakodott vastag lösz rétegen alakult ki. Jobbára mezőségi talajok, kisebb hányaduk homoktalaj. Gyepterületek a vízfolyások mentén vannak. A település a Kisalföld délkeleti részében a Bakony-ér völgyében a Győrt Székesfehérvárral összekötő 81-es számú főközlekedési útvonalon Győrtől 15 km-re délkeletre található meg. Ez a táj átmenetet képez a síkság és a Sokorói-dombság (Pannonhalmi-dombság) között. Az átlagos tengerszint feletti magassága 132 méter.

A község vízfolyásokkal szabdalt, enyhén hullámos területen fekszik. Legalacsonyabb pontja 118 m-re, a legmagasabb 141 m-re van a tengerszint felett. Meghatározó szerepe van a közeli Bakony-ér és a falun átfolyó Vezseny-ér vízmozgásának. Az előbbi Gönyűnél ömlik a Dunába, míg az utóbbi Töltéstava (a szomszéd község) közelében egyesül a Nagy-Pándzsa ér vízével. A Vezseny-ér mentén halastó-rendszer és öntözőtó lett kialakítva. A környék talaja a Duna hordalékára rárakodott vastag lösz rétegen alakult ki. Jobbára mezőségi talajok, kisebb hányaduk homoktalaj. Gyepterületek a vízfolyások mentén vannak. Az átlagos évi csapadéktömeg 592 mm, amiből a tenyészidőszakra 240 mm jut. Az éves napfényes órák száma: 1916 óra, az éves középhőmérséklet 10,3 °C. A Kisalföldön az É-ÉNy-i szelek uralkodnak. A viharos napok száma évente eléri a 60-at.

Az első írásos említése a XIII. század közepétől származik. A XVI. században a török támadások teljesen elpusztították, és évekig lakatlan településként tartották számon. Régóta lakott hely, ezt bizonyítják a kőkorszaki, valamint kelta származású leletek, amelyek szántás közben kerültek elő. Több évszázadon keresztül éltek itt a római birodalom népei. Később avarok, szlávok, majd a honfoglaló magyarok népesítették be a vidéket. Pér első okleveles említése a Szent Márton bencés apátság javainak 1237-1240-ből származó összeírásában, mint „szomszéd falu” történt meg. A győri püspök birtokaként említik 1329-től egészen 1848-ig. („Peer villa episcopalis” , azaz Pér püspöki falu. {1357}) A törökök által teljesen elpusztított falu volt, sőt 1529-től 1531-ig teljesen lakatlan volt.

A Pér elnevezés a fehér névből alakult ki, s eredetileg a települést feltehetőleg Peernek nevezték. Más elmélet a Péter névből eredezteti a falu elnevezését. Valószínűleg a legközelebb áll a valósághoz, hogy a község a nevét a pér-hal fajtájáról nyerte. Az 1565-ös úrbárium is úgy ír a faluról, hogy jó halastava volt. Az első okleveles említése az úgynevezett Ailleus jegyzékben történt. Pér ekkor már falu, s valószínű, hogy hosszabb ideje létezett. 1329-ből származó oklevél Pért már a győri püspök birtokaként említi, s 1848-ig birtokosa nem változott. A mohácsi csatavesztés után (1526) Győr vármegye területét is pusztította a török és Pér is 1529-től 1531-ig behatolhatatlanná vált. Az 1549-es, 1551-es és 1568-as úrbéri kimutatásai szerint lakatlan település. A már említett 1565-ös úrbéri kimutatás szerint jó halastava van. 1561-ben a települést pusztaként említik., s a falu területét a pázmándiak művelik. Az 1619-es Győr megyei portaösszeírás sem szól Pérről. Hasonlóképpen tett említést 1627-ben Esterházy Miklós által a sérelmekről elrendelt összeírás. A vasvári béke után (1664) Széchényi György győri püspök telepíti újra a falut, sőt 1669-ben szabadságlevelet adott a péri jobbágyoknak. A déli oldalon kialakult a zsellérek, a pannonhalmi-gönyűi út két oldalán a gazdák útja. Ez jelenleg is a község fő utcája. 1670-ben rendezik a péri utak határvonalait. De a török 1683-as bécsi hadjárata megakasztotta e folyamatot, sőt megsemmisítette a fejlődésnek indult települést. Buda 1686-os visszafoglalása után Pér Kollonich Lipót győri püspök kezdeményezésére kezdődik el újra a falu fejlesztése.

Az 1785. évi népszámlálás szerint lakossága 1015 fő. 1851-ben 1192 lakosa volt a településnek. 1735-ben felépült falu a falu jelenleg is meglévő temploma. 1839-ben elkészült a település határának a telekkönyve. Összesen 51 jobbágytelek volt. A falu határában 3348 hold szántóföld, 652 hold rét. 1848-1849-ben többször átvonultak a településen a magyar osztrák seregek. 1866-ban szentelték fel a Kálvária kápolnát. A gazdasági életnek nagy lendületet adott az 1895-ben megalakított Péri Hitelszövetkezet, a Gazdakör, amelynek működését gátolta az első világháború kitörése.

1934-ben Töltéstava, Táplánypuszta és Söptérpuszta kivált Pér határából, s önálló településsé lett. A második világháború előtti utolsó békeévben (1938-ban) Pér nagyközség a Pusztai járásban. Lakossága 2551 fő, nagyobbrészt római katolikus vallásúak. Területe ekkor 5421 kh. A második világháború alatti begyűjtési rendszer, majd a német és az orosz megszállással együtt járó rekvirálások következtében az állatállomány lecsökkent. Aminek következtében az újratermelés nehezen indult meg.

A második világháború befejeztével 1945-ben felosztották a püspöki birtokot. A földigénylők 1640 kh földet kaptak, amit a püspökalapi határból pótoltak az igények kielégítésére. 1949-ben az elsők között alakult meg a Micsurin TSZCS (termelőszövetkezeti csoport). 1955-ben újabb három tsz. alakult meg: az Új élet, a Búzakalász és a Petőfi. Ezek 1956-ban meg is szűntek. A termelőszövetkezetek újra megalakításakor 1959-ben 2 tsz. alakult meg az Új élet és a Micsurin. A két mezőgazdasági termelőszövetkezet 1962-ben Haladás néven egyesült. Ebben az évben épült meg a kultúrház is. 1971-ben került átadásra az áfész „Park” vendéglője. A következő évben fejeződik be a repülőtér megépítése.

1975-ben a kultúrházban faluszobát rendeznek be. Pér, Mezőörs és Mindszentpuszta összevonásával 1977-ben közös tanácsot hoztak létre péri székhellyel. A közös tanács 1989-ben a rendszerváltás előtti évben szűnik meg. A korábban Mezőörshöz tartozó Mindszentpuszta népszavazáson Pérhez csatlakozik. 1990-ben a községben is megalakult az önkormányzat. Az 1990. évi önkormányzati választáskor már működik az MDF alapszervezete.

A környező községek közös beruházásban épül meg 1991-1992-ben a vezetékes ivóvízhálózat, mely Töltéstavat, Pért, Mindszentpusztát, Mezőörsöt, Bőnyt és Rétalapot látja el egészséges ivóvízzel. Ezekben az években történik meg a vezetékes telefonhálózat bővítése, majd 1994-ben a vezetékes gáz bevezetése a háztartásokba.

Látnivalók:

  • Római katolikus templom: jelentős műemlék a Groll Adolf győri püspök által 1735-ben felépített barokk katolikus templom. A régi a faluval együtt pusztult el a török alatt. Zichy Ferenc püspök az új templomhoz 1762-ben tornyot építtetett, Zalka János győri püspök 1875-ben megnagyobbíttatta. 1935-ben felújították. Értékei: a főoltár két álló szobra, az oltár, a barokk ezüstkehely és ereklyetartó, valamint a XIX. század közepi festmények.
  • Fájdalmas szűzanya kálváriakápolna
  • Erzsébet kő
  • Hősi emlékmű
  • Homokpuszta: a kisalföldi homokpuszta a Duna árterétől délre azzal párhuzamosan Győrtől a Tatai árokig húzódik. Aljzata felső pleisztocén korú kavicstakaró. Győr és Gönyű között 4-8 méter vastagságú teraszokat képezett. Ez valamint az alacsony évi 550–600 mm-es csapadék eredményezte, hogy a Kisalföld hazai részének ez a legszárazabb területe és rajta részben eredeti, részint homoki tölgyesek, irtás területén másodlagosan homokpuszta gyepek alakultak ki. Sajnos mára az oktalan fenyvesítés és akácosítás következtében kis területen maradt fenn. Legszebb foltjuk a Komárom-Győr-Kisbér háromszögben érintetlenül pompázó gyep, amely a Pannon Tájvédelmi Körzet legkeletibb elhelyezkedésű védett területe. (Gönyű, Bőny, Győrszentiván térsége). A homokpuszták sajátos világa a rovarok valódi birodalma. Legszembetűnőbb a lepkék számtalan faja. Így a térségben turisztikai kirándulásokat, táborokat (például lepkenézőt, mely most nyugaton annyira divatos) lehetne szervezni.
  • Péri Dédi Nádikója: tájjelegű játszóház
  • Utcakép
  • 770. évre emlékmű
  • Milleniumi emlékkereszt
  • Világháborús emlékmű, park
  • Táj jellegű ház

Reptér:

1972-ben kiépült a repülőtér

Tel: +36 96 559 200

Fax: (96) 559 202

Email: info@gyor-perairport.hu, afis@gyor-perairport.hu

AFTN: LHPRZPZX

www.gyor-perairport.hu

Vendéglátóhelyek:

Péri Dédi Nádikója: tájjelegű játszóház

Dömötör Imréné (20)464-9791

peri.nepijatszo@gmail.com

www.peridedi.hu

Fehér Akác Vendéglő

Cím: 9099 Pér, Fehérvári utca 86/13.

Telefon:(96) 476 077

www.feherakac.hu

Hummel Panzió

9099 Pér, Fő út

Telefon/Fax: (96) 476-497

Önkormányzat elérhetőségei:

9099 Pér, Szent Imre utca 1.

Telefon: (96) 559 230

Forrás: www.per.hu, wikipédia.

Kötelező arculati elemek