Facebook

Pannonhalma

Deutsche Version
 
Képeslapküldés

GPS koordináták: 47.55094, 17.75323

Pannonhalma város Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmai kistérségben, a Pannonhalmi járás székhelye. Neve 1965-ig Győrszentmárton volt. Pannonhalma legnevezetesebb intézménye a Pannonhalmi Bencés Főapátság, ezt illetve az ennek helyet adó Szent Márton-hegyet gyakran nevezik egyszerűen Pannonhalmának. Győrtől 19 km-re dél-délkeleti irányban fekszik a Sokorói-dombságban. Megközelíthető a 82. számú főúton vagy a Győr–Veszprém-vasútvonalon.

Az eredeti nevén Győrszentmárton ősidők óta lakott hely, némely történetíró szerint Civitas Pannónia nevű római város helyén állt. Az első település a 10.–11. században itt álló fejedelmi udvarház és annak Pándzsa-völgyi birtoka volt. A szállás, majd a falu kialakulása a bencések 996-os itteni megjelenésével, a királyi alapítású kolostor felépítésével veszi kezdetét. Albeus mester IV. Béla hiteles összeírója, akit a király Szent Márton monostor birtokainak összeírásával bízott meg, 1240 körül említi a falut e néven. A tatárjárás után a falu ismét benépesült. 1334-ben Károly Róbert a győrszentmártoni apátot megerősíti az alsoki vásárjogában. A 14.–15. század az első nagy felvirágzás ideje. Néhány szomszédos, életképtelenné lett birtok, szállás vagy falu csatlakozásával, illetve beolvasztásával megnőtt a határ, felduzzadt a lakosság és megjelent a szántóvető népesség, vele a telkes, sőt a majoros gazdálkodás is. Részben önállósult Felsok (a mai Váralja), de piac- és vásártere közös Alsokéval. A település a falu (villa) rangjára emelkedett, s a helységnek ekkor már volt temploma (1338) és plébániája, mely nevét a bazilika védőszentjéről kapta.

A 17. század elején a törökök elpusztították a települést, de 1689-ben Rummer Márton főapát újra telepítette. A török hódítás után gyorsan, de felemás módon teremtődtek újjá a társadalmi és a gazdasági kapcsolatok. A lélekszám rohamosan megnőtt, sok lett a belföldi bevándorló és a külhonból telepített német és szláv népesség. A visszatelepült apátság nagy építkezésekbe kezd (major, magtár, számvevőségi épület). Megerősödnek a céhek, szélesebb körű lett az iskoláztatás. Fejlődik a civil városrészt irányító közigazgatási szervezet. (A részek: Város, Váralja, Hegy.) A mezőváros neve részben még Alsok, de inkább már Győri Szentmárton néven említik. A fejlődés további korlátjai a település közepét elfoglaló vár körüli földek, melyek apátsági birtokok. A gazdák egy része a szélekre szorul.

A kapitalizálódó 19. században a céhek megszűntével kialakul a mezőváros kisipara és kereskedelmi hálózata. Középipar is létesült: malmok, téglagyár, szeszfőzde. Győrszentmárton ekkor már járási székhely volt. A főszolgabíróság, körjegyzőség és az uraság számvevősége létrehozta a tisztviselői kart. Körök, egyletek alakultak, óvodák és iskolák szerveződtek, illetve épültek. A lakosság létszáma 1900-ra eléri a háromezer főt. A millennium évében megindul a vasúti közlekedés.

A mozgalmas 20. század történelmére csak utalásszerűen kell emlékezni. A 19. századi örökváltság után megindult a földek elaprózódása. 1945-ben megtörtént a földosztás. Ezzel megszűnt a cselédség, s a falu is szabadon terjeszkedhetett. Az 1950-es járásrendezés során megszűnt a Pannonhalmi járás, a vidék járási székhelye Győr lett. Pannonhalma 1970-ben nagyközségi rangot kapott. Az államosítással leépült az ipar és a kereskedelem, a téeszesítéssel a paraszti magángazdálkodás. A lakosság be- és elköltözése miatt változik a lakosság összetétele. Kialakul a Győrbe bejárók széles rétege. Nagy számban épülnek új családi házak, új utcák, közintézmények. Kibővül az egészségügyi ellátás. Egy időre eltűnnek a nagy vagyoni különbségek.

A település az apátsággal közös Pannonhalma nevet viseli 1965 óta; a Pannonhalma Guzmics Izidor (1786–1839) bencés szerzetes, bakonybéli apát 1824-es névalkotása volt. 1990-ben új politikai rend váltja fel a régit. A 90-es évek közepére lezajlik a kárpótlás és a szövetkezetbe vont részarány-tulajdonok visszaadása, a tulajdonviszonyok rendezése. A több mint 4000 lakosú település a Sokoró-térség egyik központja. A városka 1970 óta a legnépesebb ezen a vidéken. Lakossága 1980 óta kissé csökkent, azonban népessége 1949-től napjainkig több mint 10%-kal megnőtt. Demográfiai mutatói nem a legkedvezőbbek. Kevés az élve születések aránya, ezért szaporulata negatív. Különösen az 1980 és 1990-es évek között erős elvándorlás jellemezte, mely 1990 után kisebb mértékűvé vált.

Látnivalók:

  • Pannonhalmi Bencés Főapátság: a Főapátság a magyar történelem egyik kiemelkedően becses emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központ, a világörökség része. A város gépkocsis és autóbuszos látogatóinak száma meghaladja az évi 200 ezer főt. Pannonhalma neve hazánk turisztikai térképén az egyik leglátogatottabb célpontnak számít. Pannonhalma természeti adottságai és a főmonostor vonzereje miatt a település a turisztikai iparágra van berendezkedve. Szállodái, panziói minden kényelmet kielégítenek. Az apátsághoz kapcsolódik a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium.
  • Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet: 1992-ben hozták létre 7042 ha-on. Területileg tagolt. Főbb részei: az Erebe-szigetek és a Dunával határos egyéb, kiemelkedő természeti értékkel bíró területek (Gönyű és Komárom között). Az őszi és téli vonulások idején kap fokozott jelentőséget. A jeges-, a hegyi-, a kontyos-, a nyílfarkú és más récefajok, parti madarak keresik fel előszeretettel,
  • Főbírói ház (Petőfi Sándor utca 9.): feltehetően ennek átépített változata a mai emeletes, több helyiséges épület, amelyik 1950-ig adott helyet a főbírói, főszolgabírói lakásnak. Később egyik részében a Zöldkeresztként emlegetett egészségházat helyezték el.
  • Holocaust emlékmű és zsinagóga (Szabadság tér): a városból és térségéből a II. Világháború alatt elhurcolt zsidók emlékére állíttatta a Karzat Kultúrközpont Alapítvány 2004-ben, mely Chesslay György szobrászművész alkotása. Mögötte található a XIX. század végén épült zsinagóga, mely jelenleg felújítanak.
  • Kelemen Krizosztom emlékkő (Dózsa György utca 1.): 2001. május 21-én avatták fel az emlékművet az 1950-ben elhunyt Kelemen Krizoszton volt pannonhalmi főapát emlékére, aki a II. világháború alatt számos életet mentett meg. Az emlékmű a Pándzsa Klub, a főapátság, a helyi önkormányzat, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és magánszemélyek segítségével készült.
  • Magtár (Mátyás király utca elején): a majorsági épülettel szembeni emeletes téglaépület. A majorsági pincékből kihordott mesterséges halmon áll. Régebben nyitott volt, csak későbbiekben falazták be boltíveit az 1800-as évek elején. Jelenleg a Magtár Művészeti Alapítvány tulajdonában van, kik kulturális célra kívánják hasznosítani az épületet.
  •  Majorsági épületegyüttes (Mátyás király utca 1.): a központtól keleti irányban található a majorság épületegyüttesét, amit az 1650-es években építtetett barokk stílusban a főapátság. A hegy belseje különleges látnivalót rejt magában: A néphagyomány szerint a hegy gyomrába vájt, nagy kiterjedésű pincerendszer 1000 éves múltra tekint vissza. Az épületegyüttes egy négyszögletű udvart vesz körül, közöttük alagútszerű átjárókon lehet közlekedni. Az épületkomplexum alatt kialakították az 5000 akós pincét is, ami a borgazdaság alapja lett. Itt volt lakása az író Dallos Sándor (Az Aranyecset írója) családjának.
  • Mária-szobor (Dózsa György utca 90.): a talapzaton álló fülkés szobor a Dózsa György utca 90-es számú ház előtt, a Győrság felé vezető út mellett áll. A kápolnás keretbe állított Mária szobor 1914-ből való, melyet a tabáni Szedres területéről 1939-ben helyeztek ide. Helyén a Tóth György által 1831-ben emeltetett kereszt állt.
  • Pápai emlékkereszt (Kisfaludy utca mögött): II. János Pál pápa 1996-os pannonhalmi látogatásának 10. évfordulója alkalmából állította a helyi Pándzsa Klub Egyesület. a keresztet nemrégiben felújították, ennek köszönhetően ma már egy impozáns, fából készült kettőskereszt hirdeti Pannonhalmán, hogy itt járt a történelmi közelmúlt egyik legjelentősebb és leginkább tisztelt személyisége.
  • Radnóti-emlékmű (Arany J. utca, a téglagyár mellett): a téglagyár területén töltötte utolsó éjszakáját Radnóti Miklós 1944 novemberében. A felépített kemencében őt ábrázolja a fekvő bronzszobor, arcán az erőltetett menet gyötrelmei, az igazságtalan meghurcolás kínjait hirdető vonásokkal. A szobrot 1983-ban Meszlényi János készítette.
  • Római katolikus templom (Váralja 1/a): alapjai XII. századból valók, 1734-ben és 1880-ban átalakították, végleges formáját és stílusát 1960-ban nyerte el. Templom falában lévő márványtáblán az első világháború 110 hősi halottjának neve olvasható. Előtte két kopjafa áll mely az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek állít emléket.
  • Szent-István dombormű (Petőfi Sándor utca 61.): az 1896-os millenniumra készült el a Győr-Bakonyszentlászló vasútvonal, és ekkor megépült a vasútállomás is. Falán egy 1938-ban Zászlós István által készített bronz dombormű fogadja az ideutazót. Azt az eseményt ábrázolja, amikor István király Szent Márton hegyéről (Pannonhalmáról) indult Koppány ellen.
  • Szent-Márton szobor (Szabadság tér): a templom melletti kis téren áll, melyet 1997-ben, Szent Márton halálának 1600. évfordulóján szobrot szenteltek. A szobor a pannóniai születésű védőszentet, Tours egykori püspökét ábrázolja. Ez a hely a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal része.
  • Szent-Vince zárda (Szabadság tér 21.): XVIII. századi barokk épület, jelenleg óvodaként működik.
  • Szoborpark (Szabadság tér, Liget): a város központjában, a Szabadság téren lévő parkban található Országzászló 1940-ben épült. Tégla talapzaton kovácsoltvas zászlótartó magasodik, csúcsán kereszttel, talapzatán díszes kiképzéssel, rajta felirat: „Isten áldd meg a magyart!”. Zászlós István és Schima Bandi iparművészek alkotása. A parkban található még az Árpád-dombormű, a Szent István és Géza fejedelem szobra is.
  • Temető (Rák utca): a temető mai helyén 1759-ben kezdtek el temetkezni, területét 1865-ben megnövelték. Közepén található az elhalt plébánosok és vincés nővérek emlékére emeltetett nagykereszt, mely 1876-ban épült. A temető déli részében található a zsidó temető.
  • Városháza (volt községháza, Dózsa György utca 10.) Szecessziósnak mondható egy emeletes épület, homlokzatán Szent-Márton domborművel. Építése 1910 körülire tehető. Helyén a hajdani Volfinger-féle ház állott, melyet 1879-ben vett meg a hitközség jegyzői laknak, ahol Hernádi Gyula Kossuth-díjas író is töltötte gyermekéveit.

Vásárok:

Gyógynövényhét Pannonhalmán

Időpont: Augusztus 15-20.

Kolostori Termékek Vására és Magyar Világörökségek utcája

Időpont: Augusztus 16-17.

Tricollis Foglalási Központ

9090, Pannonhalma, Kosaras domb

Telefon: (96) 570-191

Fax: (96) 570-192

E-mail: info@osb.hu

www.bences.hu

Helyi termékek:

Pannonhalmi Főapátság

9090 Pannonhalma, Vár 1.

06-30-202-41-35

Termékek:

  •     Borok
  •     Citromfű olaj
  •     Illatzsák
  •     Kakukkfű olaj
  •     Levendula olaj
  •     Kozmetikai termékek
Kovács Erika szappankészítő

Cassiel&Raffael Kft. – D’moon

9090 Pannonhalma, Dózsa György u. 24.

06-70-313-3798

Steczina Mónika, Gaál András mézeskalács-készítők

9090 Pannonhalma

06-30-461-5283

Valiczkó Méhészet

9090 Pannonhalma, Rákóczi Ferenc u. 19.

06-20-986-5957

Vendéglátás:

Pannonhalma Étterem & Pizzéria

9090 Pannonhalma Szabadság tér 1.

Telefon (96) 470 139

www.pannonhalmaetterem.hu/

Borbirodalom

9090 Pannonhalma, Szabadság tér 27.

Telefon: (96) 471-730, (96) 471-240, (30) 459-2509

Fax: (96) 470-561

E-mail: info@borbirodalom.hu

www.borbirodalom.hu

Pannon Panzió Étterme

9090 Pannonhalma, Hunyadi utca 7/a

Telefon: (96) 470-041

E-mail: pannonhotel@t-online.hu

www.hotelpannon.hu

“Familia” Panzió

9090 Pannonhalma, Béke u. 61.

Email: familiap@enternet.hu

w3.enternet.hu/familiap

Telefon: (20) 922-6747

Fax: (96) 470-192

Levendula Vendégház

9090 Pannonhalma, Tóthegy 92/c

Email: info@levendulavendeghaz.hu

Telefon: (20) 353-3032

Panoráma Camping

9090 Pannonhalma, Fenyvesalja 4.

Telefon: (96) 471-240

Fax: (96) 470-561

Szabadidőközpont és Horgásztó

9090 Pannonhalma, 82 sz. út mellett.

Telefon: (20) 970-4467

Apátsági Viator Étterem és Borbár

9090 Pannonhalma Vár 1.

Telefon: (96) 570 200

Fax: (96) 570-240

Mobil: (30) 632 7066

E-mail: tag@viator.co.hu

www.viator.co.hu

Önkormányzat elérhetőségei:

9090 Pannonhalma, Dózsa György utca 10.

Telefon: (96) 470 123

Forrás: www.pannonhalma.hu ; wikipedia

Kötelező arculati elemek