GPS koordináták : 47.74051, 17.51878

Kunsziget a Mosoni-Duna jobb partján fekvő község; a Szigetköz peremén található, Győrtől 17 km távolságra. Megközelíthető a 10. az. főútról Öttevényen át (3 km), valamint a szigetközi főútról a Bolgányi hídon keresztül. Határa 1500 ha, jó minőségű termőföld és ártéri erdők a Mosoni-Duna mentén

Felvetődik a kérdés, hogy az ország nyugati részén fekvő települést miért hívják Kunszigetnek, van-e köze valójában a nevében szereplő kunokhoz. Erre a kérdésre sajnos nem tudunk a mai ismereteink szerint választ adni. Elképzelhető az, hogy első telepesei voltak a kunok; mint ahogy a másik nézet is, miszerint a falu egykori földesura Héderváry Lőrinc – aki a kunok és jászok bírája volt – telepített ide kunokat. A Khuen – Héderváryakkal kapcsolatos magyarázat is született. Lehet, hogy sosem fog kiderülni, mit jelent a falu nevében a kun előtag. Azt azonban tudjuk, hogy a szabályozás előtt a vidéket a Duna számtalan ága hálózta be, s falunkat ma is patkó alakban öleli körül a folyó, így a sziget nevet nem kell magyaráznunk. Tény, hogy a Syghet, majd Öttevénysziget néven szereplő falu 1881-ben azért folyamodott a belügyminisztériumhoz, hogy a község nevét Kunszigetre változtathassa. Kérésüket azzal indokolták, hogy a szomszédos Öttevénnyel gyakorta összekeverik a falut, így zavarok keletkeznek a hivatalos ügyek intézésében. Mivel a falut „nem hivatalosan” úgyis Kunszigetnek nevezték (templomi kehely talpán már 1718-ban szerepel), magától adódott az „új” név.

A falu első írásos említése – mai ismereteink szerint – 1443-ban történt, mint a Héderváry család szállásbirtokosainak egyike, több környező település társaságában Sziget néven szerepel a Héderváryak és a Tamásyak között kötött egyezségben. A mohácsi vész után részekre szakadt országban a falu Szapolyai-párti földesurát, Héderváry Istvánt I. Ferdinánd megfosztja szigetközi birtokaitól, Bakics Pál huszárkapitánynak juttatja a területet. Tőle Héderváry Lőrinc és György szerezte vissza a család ősi birtokát. Lőrinc kastélyt építtetett a faluban, amit az újra birtokba kerülő Bakicsok leromboltattak. A reformáció idején evangélikus hitre tért át a falu, új földesura, Czobor Imre tására.

A török harcok a falu sorsát is megpecsételték. Győr török kézre kerülésével a lakosság innen is elmenekült. 1602-ben az országos adóösszeírásban kipusztult, lakatlan helységként szerepelt a falu. Földesura gróf Montecuccoli. 1670-es években Széchényi Lőrinc építtette a település első templomát. Az újra benépesülő település népe 1683-ban ismét kénytelen volt menekülni (a Táborhelynek nevezett dűlő is tanúskodik róla), amikor a török Bécs ellen vonult. 1698 után a Viczay-Héderváry család birtokolta a falut, ők telepítették újra katolikus lakossággal. Az 1728-tól vezetett anyakönyv szerint kb. 600 lakója volt ekkor a falunak, az 1784-87-es népszámlálás pedig 98 házban 725 lakost talált. 1786-ban az addig Öttevény filiájaként szereplő község önálló plébániává alakult. 1844-ben épült fel a ma is látható Szent Lőrinc plébániatemplom. Az 1848-49-es szabadságharc harci eseményei nem érintették a falut, de a besorozás és a forspont természetesen ezt a közösséget sem kerülte el. A falu a kiegyezés után soha nem látott fejlődésnek indult. 1882-től már önálló település, Kunsziget néven. 1884-ben megalakult az Önkéntes Tűzoltó Egylet, 1889-ben pedig a Hitel- és Fogyasztási Szövetkezet.

Az 1899-es, egész falut elöntő nagy árvíz után került sor a Duna szabályozására. A Mosoni-Dunától a holtágat elválasztó zsilipen 1902-es évszám és a Szivattyúgyár Budapest felirat ma is jól olvasható. Ekkor a faluban 1003 lakos élt. 1909-ben épült fel a község mai iskolája, 1919-ben pedig Hangya Szövetkezet alakult. Közben persze nem kímélte a falu népét az első világháború, 43 hősi halottat sirattak az itthon maradottak, valamint a templom legnagyobb és legkisebb harangját, amik a rekvirálásnak estek áldozatul.

A II. világháborúban 32 kunszigeti férfi vesztette életét, valamint a zsidó származású kereskedőcsalád, a Singerék nagy része. Aztán lassan ismét fejlődés kezdődött 1946-ban a „Hangya” átvételével földműves szövetkezet alakult, 1949-ben pedig bevezették községünkbe a villanyt. 1959-ben, a korszellemnek megfelelően létrehozták a termelőszövetkezetet, Zöldmező Tsz néven. A megyében elsők között alakult meg a Kunsziget és Vidéke Takarékszövetkezet. 1961-ben épült fel a ma is funkcionáló tűzoltószertár és klub.

A látványos fejlődés lehetőségét a rendszerváltás hozta meg a falu számára. 1990-ben az Öttevénnyel közös tanács újra önállóvá vált, ahogy az iskola is ismét 8 osztályos, osztott intézményként működik, immáron felújítva és kibővítve. 1993-ban korszerű tornacsarnok épült a községben, 1999-ben a régi épület teljes felújításával és átalakításával modern egészségházat alakítottak ki, amelyben a rendelőkön kívül gyógyszertár is helyet kapott, valamint továbbra is itt működik a posta. A község legifjabb intézménye a fénymásolást, a számítógépes szolgáltatásokat, internet-hozzáférést nyújtó Teleház. 2006-ban felújítottuk a községi könyvtárat, amely így a kor színvonalán nyújtja szolgáltatásait az olvasóknak. Nem lenne teljes a történeti áttekintés a faluról, ha egy-egy gazdasági és néprajzi jellegzetességet nem emelnénk ki, hiszen ezek teszik a fentiekben adatokkal jellemzett települést egyénivé – egyedivé.

A Duna mentén ma is út húzódik végig, utolsó emléke a hajdani hajóvontátoknak. Egykor ugyanis Bácsa mellett a szigetiek kaptak jogot arra, hogy az árral szemben a hajókat vontassák. Ők voltak a burcsellások. S ki ne hallotta volna a helybeliek közül, ma már inkább csak gyerekmondókaként: „Húzd meg, ereszd meg!” Nem nehéz kitalálni, miért olyan ismerős.

A Duna nemcsak a hajó vontatóknak nyújtott megélhetést, hanem a szép számú malomtulajdonosnak is. A Duna régen hajómalmokat ringatott, itt őrölték az egész környék gabonáját. A helyi molnárok alapító tagjai voltak a Szigetközi Molnár céhnek. 1869-74-es összeírás szerint 5 malom volt Öttevényszigeten. A II. világháborút megelőző időkig a falu legfőbb jövedelemforrása az állattenyésztés volt. Erre nemcsak az állatok nagy számából következtethetünk, hanem abból is, hogy a kiállításokon szép számmal nyertek díjat a helyi gazdák.

A legnagyobb hírnevet a falunak a zöldségtermesztés hozta. A hagyomány szerint Frank József (1742 – 1812) honosította meg a petrezselymet, tőle kaptak kedvet a gazdák a termesztéshez. A kunszigeti zöldség szép, hosszú, ág nélküli gyökérrel rendelkezett, hossza akár a 80 – 100 cm-t is elérte. Keresett áru volt a piacokon Veszprémtől Tatáig, Pesttől Bécsig. A gazdák külterületen termelték, mindenkor ásott, mélyen megmunkált földbe juttatva a magot. A virágkorban pesti nagykereskedők helyi megbízottjai, a cenzárok vásárolták fel a termést. A 30-as években évi 150 vagon szigeti zöldséget exportáltak. Biléta hirdette a termény kunszigeti származását.

Mint afféle „jobb módban” lévő település, Kunsziget keveset őrzött meg őseik tárgyi örökségéből: a régi házak helyett újak épültek a század második felében, nincs – talán a sok betelepítés miatt nem is volt egységes népviselet. Mégis azt mondhatjuk, a lélek mélyén megőrzött, ragaszkodásban megnyilvánuló szellemi hagyományokban gazdag falu Kunsziget. Van például a falu határában álló egykori római őrtorony maradványáról mondánk Tündérvár címmel, vannak a jeles napokhoz és az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokásaik.

Megőrizték és máig gyakorolják az őseiktől örökölt néphagyományaik közül a betlehemezést, Lucázást, húsvéti locsolást, májusfa állítást. Az önkormányzat és a faluban működő intézmények és civil szervezetek is számos eseményt tettek hagyománnyá. Ilyenek a bálok; Katalin bál. Tűzoltó bál, Iskolai farsangi bál, vagy az egyéb visszatérő rendezvények: falunap, szüreti felvonulás stb. Megőrzött hagyományaik közül kiemelendőek az egyházi hagyományok. A búcsú (Szent Lőrinchez legközelebbi vasárnapon), a Szent Antal búcsú, és a húsvétvasárnapi Jézuskeresés, amely sok vallásos embert vonz községükbe húsvét hajnalán. A Jézuskeresés népi vallásos hagyományként talán egyedül Kunszigeten maradt fenn.

Látnivalók:

• Római katolikus templom: 1844-ben épült, Mária oltárát 1853-ban Heizer István készítette. A jelenlegi Mária oltár 1938-ban Varga Lajosné készítette.
• Plébánia: A szecessziós stílusú épület egyike a falu építészeti értékeinek. A plébánia az 1910-es években épült a korábbi plébániaépület helyére. A korábbi plébániából megmaradtak azonban az udvari épületek, köztük a nyitott nyári konyha is, amelyből nem sok maradt fenn a régióban. 2010-ben a plébánia udvarán található 18. századi épületet felújították, megőrizve az utókor számára a nyitott nyári konyhát és a kemencét. Az udvar közepén kalapos szín is épült.
• Kőkereszt
• Mosoni-Duna
• Gólyák
• Tündérvár: római őrtorony romjai – Gróf Csáki Andor építette.
• Kastély: udvarház Honvéd pusztán – Szemelikker András főbirtokos építette 1922-23-ban.
• Szent Antal kápolna: mai formájában 1901-ben épült, amikor a kunszigetiek a Szent közbenjárását kérték az akkor dühöngő marhavész megfékezéséhez. A hagyomány szerint, ahogy a kápolna falai emelkedtek, úgy múlt el a marhavész. A kápolna őrzi Szent Antal ereklyéjét: kis darabot a Szent ruhájából.  Szent Antal már régóta a falu patrónusa lehetett, mert a kápolnát is egy régebbi helyére építették. Az 1831. évi „canonica visitatio” említi azt, hogy a győri út mentén egy kápolna áll Szent Antal tiszteletére.
• Millenniumi emlékpark: A falu központjában, a Kossuth téren emlékpark található. A kettős keresztet a millennium évében, a trianoni emlékoszlopot 2010-ben állították. A kopjafa a testvérfalunk, Nyárádgálfalva ajándéka.
• Krisztuskeresés: A Krisztuskeresés szokása a török idők óta él a falunkban, akkoriban keletkezhetett, amikor a templom leégett és részben romokban hevert. A legenda szerint az emberek ezen idő húsvétján az útszéli keresztekhez indultak – népi előénekléssel – vigasztalást keresni. A szokás azoknak az asszo­nyoknak az emlékét őrzi, akik az eltemetett Jézus sírjához siettek, de a sírt üresen találták. Falunkban ez a hagyomány az egyszerű emlékezésen és imádkozáson túl a három szent nap átélésének misztikumát őrzi és idézi fel. A hármas beosztású kunszigeti forma az első részben a nagypénteki eseményekre emlékeztet, amelyet a helyiek szerint „a templomköröszttül a fölső körösztig” haladva élünk át; a második rész a nagyszombaton történteket idézi, amikor „a fölső köröszttül a temetői körösztig” menetelve élünk meg; a harmadik harmad során „a temetői köröszttül a templomkörösztig” visszatérve, Jézus halálára és sírba tételére, valamint a feltámadásra emlékezünk. Húsvét vasárnap hajnalán az emberek egymást keltegették, utána összegyűltek a templom előtti „kűkörösztnél”, amelyet itt templomkörösztként ismernek. Itt várakoztak, majd csendes imádkozás után, az előénekes hívó szavát követve elindultak. Mindenki eljött, aki tudott. Szál gyertyával a kezükben éne­keltek, imádkoztak. A hagyomány nagyon szép része az volt, amikor a menet a temetőbe ért. Aki kevésbé tudott járni, ott várta az érkezőket. Addigra már néhány síron gyertya égett. Éneklés és imádkozás után – amely mindig a nagy körösztnél történt -, mindenki a maga hozzátartozójának a sírjához sietett, hogy a magával vitt gyertya fényével megvigye a föltámadás hírét halottainak. Pár perc múlva indultak a falu felé. A hajnali pirkadatban a fölkelő nap sugarai megvilágítják ilyenkor a templom tornyát. Imába foglalva adtak hálát a jelen lévők, hogy része­sei lehettek az eseménynek. A vidékről érkezettek a plébánia vendégei voltak. Rövid baráti beszélgetés után, boldog húsvéti ünnepeket kívánva, a jövő évi Krisztuskeresésre gondolva búcsúztak egymástól az emberek. Sok évtizeddel ezelőtt az előénekesség a Szalai csa­ládhoz kapcsolódott. Szalai Lőrincz, Szalai Márkus, majd az ő kérésére az ötvenes évek elejétől Virágh Mihály ács­mester és felesége, Kovács Anna vették át ezt a szép sze­repet. A nyolcvanas évek végétől Jáki Sándor Teodóz OSB atya az előénekes.

Vendéglátóhelyek:

Tekeklub

Kunsziget, Kossuth tér 9.

Telefon: 70/513-1029, 70/616-2225

Vadrózsa Vendégház

9184 Kunsziget

Telefon: (30) 946-4224

E-mail: info@vadrozsavendeghaz.hu

www.vadrozsavendeghaz.hu

Gémeskút Borozó

9184 Kunsziget, Győri u. 2.

Telefon: 70/513-1029, 70/616-2225

Önkormányzat elérhetőségei:

9184 Kunsziget, József A. u. 2.

Telefon: (96) 485-040

Forrás: www.kunsziget.hu, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.