Facebook

Kajárpéc

Deutsche Version
 
Képeslapküldés

GPS koordináták: 47.49090, 17.63766

Győrtől 25 km-re, délre; a gyömörei vasútállomástól 7 km-re. A Sokorói-dombság délnyugati szélső dombsorának lábánál fekvő község felszíne változatos. A mai település 1950-ben jött létre, Kajár és Kispéc községek egyesítésekor.

A Kajár név feltehetően személynévi eredetű, a falu egy Kajár (Quajar) nevű birtokosról kapta nevét. Kispéc nevének eredete ugyancsak személynévre vezethető vissza, itt lehetett a német eredetű Péc (Pech, Péchy, Pécsi) nemzetség birtoka.

Kajárpéc és környéke már a rómaiak idejében lakott hely volt, ez bizonyítják a területén előkerült római pénzek, kőkoporsók, téglák és egyéb leletek. Feltehetőleg már az újkőkor és a bronzkor embere is meghúzódott itt, a rómaiak után pedig népvándorláskori leletek bizonyítják a folyamatosságot.

Kajár első okleveles említése 1037-ből való, a bakonybéli apátság nem hiteles alapítólevele szerint Szent István király ekkor adta a falut a bakonybéli apátságnak. László király 1086. évi megerősítő oklevelében 14 családot sorolt föl. 1206-ban a Kajárhoz tartozó puszta vagy község határáról, 1234-ben pedig Kajár vitatott határáról maradt fönn oklevél. Pécet 1237-1240 között említik először oklevelek. A XV. század elején földesura a Barócz család, akik a Márffy és Kisfaludy család után birtokolták a települést. Kajár első temploma föltehetőleg 1239-ben épült. 1242-ben a község lakói erőszakkal elfoglalták az apátság irtásföldjét, amit az természetesen visszavett. Több korabeli irat emlékezik meg a patonaiak XIV. század végi zaklatásairól és rablásairól, de ezek a nádori tiltás ellenére is folytatódtak. 1426-ban Kispéc mellett már Balázspécet és Felpécet is emlegetik az oklevelek. A XV. század végén Kispéc a gróf Cseszneky és Gencsy családok birtoka volt. A XVI. század közepétől a török közeledésének hírére többször elmenekült a lakosság, s csak Győr 1598. évi visszafoglalása után kezdődött meg újra a visszatelepülés. Hiába ígértek azonban adó- és szolgálatmentességet a visszamerészkedőknek, még jó néhány évtizedig egyaránt adózniuk kellett a fehérvári török agának és a bakonybéli apátnak.

1654-től a XVIII. század elejéig folyamatosan evangélikus lelkésze volt Kajárnak, s az ekkor épült sashegyi templom is az evangélikusoké volt. Ez időből említik a falu első evangélikus lelkészét, Szakony Miklóst, és első tanítóját, Bődi Györgyöt. 1698-ban Kajárnak 1518 evangélikus és 39 katolikus lakója volt. Amikor 1700-ban a falut elérte az ellenreformáció, a protestáns papot és tanítót Kispéc fogadta be. 1727-ben leégett a kispéci protestáns templom, helyette 1780-90 között épült föl a mostani. 1748-ban pedig a kajári templom égett le, s vele pusztultak az egyházi iratok is. A mostani templomot 1800. novemberében szentelték föl a Szentháromság tiszteletére. A vészek múltával megváltozott a termelés iránya, s egyre többen foglalkoztak gyümölcs- és szőlőtermesztéssel. Kajáron 1870-ben új iskola, 1880-ban kisdedóvó épült. Sajnos, sokan elhagyták a falut, amikor a filoxéra pusztítása után kevesebb lett a munkalehetőség.

1938-ban a sokoróaljai járásban lévő Kajár nagyközséget 1548 magyar lakta, közülük 1355 volt őstermelő, 125 iparos, 24 kereskedő, a többi nyugdíjas és alkalmazott. Egy katolikus óvoda és 2 katolikus iskola volt a faluban, s a 4050 kat. holdból 1370 holdat birtokolt a pannonhalmi Szent Benedek-rend. Idetartozott Alsómalom, Apátmajor, Belsőmalom, Disznójárás-körüli telep, Gyirdombi település, Kiskajár, Miklósmajor, Sárkánymajor és Téglaház. Kispéc kisközség a hozzá tartozó Világospusztával közigazgatásilag Kajárhoz tartozott 672 lakosából 537 volt evangélikus, 120 katolikus; 568 őstermelő, 45 iparos és 10 kereskedő. Egy evangélikus elemi iskolája volt.

Kajár község 1937-ben fennállásának 900. évfordulójára Népházat épített, amely az 50-es évek végéig volt otthona a kluboknak, egyesületeknek, színjátszóknak és a művelődni, szórakozni vágyóknak. Később mozi és művelődési otthon lett. 1950-ben Kajárpéc néven egyesült Kajár és Kispéc. A festői dombok lábánál húzódó falu viszonylag ma is csendes, nyugalmas. Kiépített víz-, csatorna- és telefonhálózata van. Körzeti orvosi rendelő biztosítja az egészségügyi ellátást. 1978-ban épült a takarékszövetkezet székháza. Óvodát tart fönn a község, általános iskolájába járnak a felpéci felsősök is.

Látnivalók:

  • Evangélikus templom
  • Római katolikus templom
  • Helytörténeti és régészeti kiállítás: bővelkedik régészeti leletekben a település. A legkorábbi régészeti leletek a neolitikumból származnak, például a Pokolfadombon, ahol a római kori leleteket találtak. A Sas hegyen Árpád-kori templom nyomaira bukkantak. A Faluházban külön kialakított helységben kapott helyet a kiállítás, melyet Kovács József tanító munkásságának köszönhet a falu.
  • Borkultúra: a kispéci és a kajári dombok lankáin, ahol megteremnek a legkiválóbb borfajták alapjául szolgáló szőlőfajták, több műemlékvédelem alatt álló nádfedeles pince is található. Ezek közül több is alkalmas vendégek fogadására. Több évszázados hagyománya is van, már a falu 18. századi pecsétjében és címerében is megtalálható a szőlő.

Vendéglátás:

Homoki Presszó

Cím: 9123 Kajárpéc, Kis utca 3.

Tel: 20/9717066

Fax: (96) 379-148

Email: fmtf@rlan.hu

Hatosfa Vadásztársaság

Tevékenység: vadászat, falusi szálláshely kiadás

Cím: 9123 Kajárpéc, Öreghegy u. 51

Tel: 30/3961720

Fax: (96) 379-129

Horog-völgye Íjászklub (Kajárpéc)

Tevékenység: Íjászat

Tel: 20/583-4447

Domonkos Gusztáv

Tevékenység: Sétakocsikázás

Tel: 70/248-7671

Helyi termékek:

Kocsis Éva – kézműves termékek

 70/9326608

Helytörténeti és régészeti kiállítás:

9123 Kajárpéc, Fő u. 10.

Tel: 96/551-046, előzetes bejelentkezés alapján

Önkormányzat elérhetőségei:

9123 Kajárpéc, Kossuth L. u. 2.

Telefon: (96) 551-046

Forrás: Kajárpéc Önkormányzata, wikipedia.

Kötelező arculati elemek