GPS koordináták: 47.61192, 17.63100
Győrtől délre, a Sokorói dombvidék ravazd-csanaki vonulatának északi végén helyezkedik el. Az M1-es autópálya győr-ménfőcsanaki elágazásánál akár Budapest, akár Hegyeshalom irányából könnyen megközelíthető. Győrtől mintegy 8 km-re van. Onnan közvetlenül a 83-as főút Pápai vámházi elágazásán keresztül, vagy Győr-Ménfőcsanakon át az ún. malomi elágazástól, vagy a sokorópátkai elágazástól is meg lehet közelíteni. A Veszprémvarsány felől érkezőknek sem szükséges Győrig autózniuk, hiszen közvetlenül az M1 autópálya előtt tábla jelzi a település megközelítését. Nyúl község belterületén is több tábla jelzi a Győrújbarát felé vezető utat.
Elsősorban autós turisták számára ajánlható mindez. A megyeszékhelyről autóbuszjáratok révén ugyancsak ide lehet jutni. Közvetlenül szomszédos települések Győr-Ménfőcsanak és Nyúl, melyekkel egybeépült településláncot alkot. Bár nem Győr közigazgatási része, de a közvetlen agglomerációs körzethez tartozik. Éghajlata nem sokban tér el a kisalföldre jellemzőtől, de a domboldalak mikroklímája kiválóan alkalmas szőlő- és gyümölcstermesztésre. Az erdő közelsége egyúttal a vadállomány gyakori belterületi „látogatását” is jelenti. A madárvilág nagy fajgazdagságban képviselteti magát. Itt található a Dunántúl egyik legjelentősebb, védelem alá helyezet gyurgyalagtelepe.
Közeli hangulatos kirándulóhelyek a Lila-hegy (300m), a Francia-kő (234m), a Rákóczi-fa (183m), a Várkő (278m). A környék vonzerejét csak növeli, hogy minden irányba kedvező kilátást biztosít a Győri-medencére. A község ősidők óta lakott hely volt, amit a Kisbarát határában talált Hallstadt-korabeli tokos véső és a neolit korból származó, szintén itt talált kézi eszközök tanúsítanak. Későbbi korok bizonyítékait nemrégiben a Győrt elkerülő autópálya építését megelőző régészeti feltárások során találták meg. A kutatott területen avarkori sírok, római kori emlékek kerültek elő, ami bizonyítja, hogy e korokban is lakott volt a környék. A településről írásos emlékeket az 1200-as évekből találunk. 1200-ban, mint a győri káptalan birtokát említik Barath alakban. Nem sokkal később Baratsukorouként is előfordul. 1261-ig a későbbi Barátfalukat és hegyeket Barathnak nevezik, mikor is a földek elkülönítése révén ekkor keletkezett Kis- és Nagybarátfalu. Nagybarát 1387-ben a gesztesi vár tartozéka és Zsigmond királytól Kanizsay István kapta meg. Az adományt Mária királynő megerősítette azzal, hogy a falu másik részét a győri káptalan birtokának nyilvánította. 1399-ben a Kanizsayak itteni birtokrészüket cserebirtokként a csornai prépostságnak adták. 1440-ben Nagybarát I. Ulászló királytól vásártartási engedélyt kapott. 1510-ben a Chege család kapott itt királyi adományt és felvette a Nagybaráthy előnevet. 1549-ben a törökök Nagybarátot is feldúlták. Az 1619. évi összeírásban a szentmártoni apátság is birtokosként szerepel. 1621-től a székesfehérvári és szekszárdi bégek is urai voltak. Az 1698-as Canonicavisitatio tárva-nyitva lévő, lepusztult templomot talált, melynek csak falai álltak, de azok is cserjékkel vannak benőve. Temetője nincs körülkerítve. Kerítését a törökök a legutóbbi hadjárat során lerombolták. Sem plébániaépület, sem iskola nincs, bár egy evangélikus tanítót hívtak, aki néhány gyereket tanít. Lakossága 203 fő, ebből evangélikus 103, katolikus 96, református 4. Az 1748-as egyházlátogatás a Nyúli anyaegyházhoz tartozó filiaként említi jó állapotban lévő templomával, melyet Keresztelő Szt. János tiszteletére építettek. Temetője tágas, melyet a templomtól egy árok választ el. Esküt tett szülésznője a szükségkeresztség kiszolgáltatására kellő felkészítést kapott. Lakossága a faluban 293 fő, ebből katolikus 193, evangélikus 78, református 22. A szőlőhegyben 248 fő, mindannyian katolikusok. Falui és hegyi lakónépesség összesen 541 fő. A XVIII. sz. folyamán szlovák telepesek jöttek a faluba. Nagybaráthegy története azonos a faluéval. Önállóságát az úrbéri egyezség megkötésekor nyerte el.
Győrújbarát négy, korábban különálló településből tevődött össze. Ezek története kisebb-nagyobb eltérésekkel hasonlónak mondható. Egyaránt osztoztak a Sokorói-dombvidékre jellemző településtörténeti hagyományokban: úgy mint a dombok tövében, részint síkabb területen kialakult falui rész, továbbá a hegyi, mindenekelőtt szőlőhegyi rész kialakulásában. A mai Győrújbarátra duplán érvényes ez azért is, mivel a dombság középső, egyben leghosszabb vonulatának mindkét völgyére (a pannonhalmira és a tényőire) egyaránt érvényes kiterjedése van.
A település részei: Kisbarátfalu, Kisbaráthegy, Nagybarátfalu, Nagybaráthegy.
Az 1898. évi IV. törvénycikk alapján megállapított hivatalos nevük Kisbarátfalu, Kisbaráthegy, Nagybarátfalu, Nagybaráthegy. Az 1900-as helységnévtárban Kis-Barátfalu, Kis-Baráthegy, Nagy-Barátfalu, Nagy-Baráthegy alakban szerepelnek. Korábban „-baráti” alakban voltak használatosak. 1945. december 31-ig Győr-Moson-Pozsonyvm. Pusztai (Pannonhalmi) járásának része. 1940-ben KisbarátfalutKisbarátheggyel, NagybarátfalutNagybarátheggyel egyesítették. Mindig önálló közigazgatás volt. Előzőt Kisbarát, utóbbit Nagybarát néven. Egyesítésüket a hegyközségek önállóságának megszűnése indokolta. 1946. január 1-jétől Győr-Moson vm.-hez, 1950. március 16-ától Győr-Sopron megyéhez, ugyanez év június 1-jétől annak Győri járásához került. 1969. július 1-jével Kisbarát és Nagybarát községeket Győrújbarát néven egyesítették. A falu 1984. január 1-jétől Győr megyei város körzetéhez került. 1990. szeptember 30. óta Győr-Moson-Sopron megyei település, egyben önálló önkormányzatot alakított. Kisbarátfalu először 1261-ben szerepel különálló községként. Lakói a győri káptalan és Imre nádor udvarnokai voltak. Későbbi birtokosai többször változtak. 1331-ben Baráthy család engedélyezett a hegyben szőlőültetést. 1364-ben Kisbarát felét Péchy János Héderváry Miklós fiának adta zálogba, majd 1367-ben Ruffy Tamás fiai adták Héderváry Miklósnak. További birtokosai voltak még Nádasdy Tamásné, a Viczayak, Léderer bankár, Lévay Henrik. A települést 1549-ben a törökök feldúlták. 1611-ben a töröknek behódolt falu, 1619-ben puszta hely. Ennek emlékét őrzi a Pusztafalu név, ami a falurész domb menti középső területe. Ez idő tájt alakulhatott ki a hegyközség, hiszen a lakosság a többszöri dúlások miatt a dombon lévő présházakba és pincékbe menekülhetett. A XVIII. sz. elején szlovákokat és németeket telepítettek ide. Az 1698-as canonicavisitatio nem talált itt semmi említésre érdemeset. Sem templomot, sem plébániaépületet. Lakossága 108 fő, ebből evangélikus 85, katolikus 15, református 8. 1748-ban már anyaegyház, melynek Csanakon és Ménfőn van filiája. Temploma 1737-ben épült, jó állapotban találtatott. A köztereken felállított kereszteket jól gondozzák.
Plébánosa a halottak kivételével az anyakönyvet jól vezeti. Esküt tett szülésznő működik. Kántoruk magyar és szláv nyelven egyaránt jól beszél, az iskolásokat alapos oktatásban részesíti. A török uralom után sem köszöntött béke a falura. Megsínylette a kuruc-labanc háborút, a franciák győri látogatását, 1848-49 hadi eseményeit, az I. és II. világháborút. A településen 1970-ben 3425 fő élt, jelenleg 5082 fő. A két szám egyértelműen a település életképességét bizonyítja. Míg a 60-as, 70-es években divatos volt a városi lakótelepekre való beköltözés, addig az utóbbi években az ideköltözők aránya jelentősen megnövekedett. A környezeti tényezőkön kívül mindez a város közelségének is köszönhető. Más községekkel ellentétben a falu fiatalodik; az idetelepülők jelentős hányada fiatal, többgyermekes család, főleg értelmiségi.
A község gazdasági mozgásterének és infrastruktúrájának százados alakulását az alábbiakban vázolhatjuk. Megélhetésének fő forrását a század első feléig főleg a szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint az állattartás és az ahhoz kapcsolódó növénytermesztés jelentette. A faluk határának homokos, a helyeknek agyagos-homokos talaja erősen befolyásolta a terményszerkezet milyenségét és mennyiségét. Gabonaféléből pl. holdanként átlagosan 10 mázsa termett, a két hegyi részen pedig gabonát nem termeltek. A nők győri szövőgyárakban igyekeztek elhelyezkedni. A Győrrel való összeköttetést ekkor a Ménfőcsanakon keresztül vezető makadámút biztosította. Ezen jutottak a városba nemcsak a munkások, hanem a piacozók is. A házak legalább 3 része ekkor még nádas, földes padlójú volt. A község belső útjait 1947-ben kezdték makadámúttá építeni, melyeket 1960-ban bitumennel burkoltak. Az I. világháborút követő földreform során 195, az 1945-ös földosztáskor 442 kh földterületet juttattak. A termelőszövetkezet 1959-ben alakult. A háztáji gazdálkodás lehetősége kétségtelenül kedvezett a bogyós-gyümölcsűek, elsősorban a málna szélesebb körű térhódításának. A falu minden része elérhető menetrendszerű autóbuszjárattal. Belső úthálózata jó, szinte minden lakóház megközelíthető burkolt útról. Villamos hálózata teljes körű, ugyanúgy, mint a vezetékes ivóvízellátás. Ugyanez vonatkozik a vezetékes gázzal, telefonnal való ellátottságra. A kommunális és egyéb hulladékok gyűjtése, elszállítása megoldott. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítését 2000. évben befejezték. A településen jelenleg 350 jelentős egyéni vállalkozás, 145 kft., bt., 8 vegyeskereskedés működik. Megtalálható a szolgáltatói terület széles skálája. Helyben a Sportcsarnok, a Panoráma Panzió és Szabadidőközpont igyekszik élni az idegenforgalom adta lehetőségekkel.
A községnek összevont rendezési terve van, aminek karbantartása folyamatos. Az önkormányzat saját telkeire főleg humán szolgáltatást nyújtó beruházásokat szeretne megvalósítani. Más területeken – elsősorban magántulajdonú ingatlanokon – a rendezési tervnek megfelelően szívesen lát ipari tevékenységet folytató, munkahelyteremtő beruházásokat. Tagjai a Sokoró Ökológiai Park Alapítványon belül működő Sokoró Program- és Érdekszövetségnek. A falu képe mostanra módosabb arculatúvá vált, amit a helybeliek szorgalma mellett az idetelepülők is segítettek kialakítani. Egyre kevesebb a foghíjas településrész, ezáltal egyre rendezettebbé válik. A közintézmények állapota jó. Az egészségügyi alapellátás megoldott. Gyermek- és felnőtt-háziorvos, fogorvos praktizál. Rendelési idejükhöz igazítva üzemel a gyógyszertár. Az alapellátást egy helyen lehet igénybe venni.
A településnek egy óvodája, és egy általános iskolája van. Az óvoda három épületben, a nagybaráti, kisbaráti és hegyi falurészen található. Az épületek rendezettek, felszereltségük jó és egyre bővülő. Az óvodának saját konyhája van, amely ellátja az iskolát, az öregeket és az igénylőket egyaránt. Mindegyik óvodához nagy zöldterület tartozik fákkal, udvari játékokkal. A falu egyik központjában fekszik az iskola épületegyüttese, tömegközlekedési eszközökkel is gyorsan megközelíthető helyen. Ez magában foglalja az iskola épületeit, a sportcsarnokot, a kultúrházat és a hozzájuk kapcsolódó udvart zöldterületekkel, pihenőkkel és szabadtéri sporteszközökkel. Az iskolához 14000 kötetes könyvtár tartozik, amit a tanulók és a község egyaránt használhat. Az öltőzőkkel, lelátókkal és büfével rendelkező sportcsarnok az iskolai foglalkozásokat és sportköröket követően számtalan lehetőséget biztosít bérleti formában (tenisz, kézilabda, röplabda, kosárlabda, tollaslabda, teremfutball, torna, testépítés stb.) a sportolni akaró polgároknak. Az önkormányzat főállású művelődésszervezőt is foglalkoztat, aki a helybéli érdeklődők számára tartalmas programokról gondoskodik. Nyugdíjasklub, Baba-mama klub, Kézműves-kör működik a faluházban. Művészeti együttesük a Csobolyó Néptánccsoport – amely a Harmónia Alapítványi Iskolához tartozik – 1991-ben alakult utánpótlás csoportjában 40, a nagyok csoportjában 60 fiatal sajátíthatja el a történelmi Magyarország táncait, dalait. A falu kulturális élete három helyszínen zajlik: a Művelődési- és Faluházban, a Kultúrházban és a Civilházban.
Évente több nagy rendezvényt tartanak. Mindkét falurészben emlékművek őrzik az I. és a II. világháborúban elesettek emlékét. Az Erzsébet utcában lévő tájház előzetes bejelentés után bármikor látogatható, bejelentkezés a Polgármesteri Hivatalnál.
Látnivalók:
- Rákóczi Szobor, Főtér
- Utcakép
- Római katolikus templom: barokk stílusban épült 1750 körül. Főhomlokzata és tornya klasszicista stílusú, a 19. század első felében készült. A főoltás és a szószék barokk, a mellékoltárok és szentélyrács rokokó.
- Evangélikus templomot: az 1780-as években gazdagodott a község az evangélikus templommal. Késő barokk stílusú épület, a győri Öregtemplom mintájára épült.
- Világháborús emlékmű
- Kőkeresz
- 1956-os emlékmű
- Táncház
- Győrújbaráti védett terület: 2005 óta védett, 19, 6092 hektár
Vendéglátóhelyek:
Jóbor Vendégház
9081 Győrújbarát, Erzsébet u. 22.
Telefon: +36 30 9273 625
E-mail: info@acspince.hu
www.acspince.hu
Aranypatkó Fogadó – Kávéház
9081 Győrújbarát, István utca 21.
Telefon: (96) 543 730
E-mail: info@aranypatkofogado.hu
Hegyalja Apartman és Vendégház
9081 Győrújbarát, Veres Péter u. 155.
Email: info@aranypatkofogado.hu
Telefon: (96) 543-730
Lovasbarát Fogadó
9081 Győrújbarát, Tényői út 1.
Email: info@lovasbarat.hu
www.lovasbarat.hu
Telefon: (30) 230-9424
Sarokház Étterem és Söröző
9081 Győrújbarát, Veres Péter út 91.
Telefon: (96) 355 040
BM Üdülő
9081 Győrújbarát, Árnyas utca 1.
Email: gazdalkodas@gyorujbarat.hu
Email: titkarsag@gyorujbarat.hu
Telefon: (96) 543-651
BARÁTI-CENTER Vendéglátó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Cím: 9081 Győrújbarát, Veres P. utca 91.
Telefon: (20) 329 0779
Horváth Gyula
Cím: 9081 Győrújbarát, Liszt Ferenc utca 6 .
Telefon: (96) 355 342
PAÁR és Társa Kereskedelmi és Vendéglátó Kft.
Cím: 9081 Győrújbarát, Vendégfogadó utca 4.
Telefon: (96) 456 626
Paperdői Borudvar
9081 Győrújbarát, Paperdő utca 9.
Email: info@paperdo.hu
www.paperdo.hu
Tel: (30) 989-7870
Helyi termékek:
Deé Családi Pincészet, bor, vendéglátás
9081 Győrújbarát, Óvoda utca 12.
Telefon: (30) 489 5584
E-mail: deejani@gmail.com
Silvánius Bt. bor, vendéglátás
9081 Győrújbarát, Erzsébet u. 22.
Telefon: +36 30 9273 625
+36 20 5727 702
E-mail: info@acspince.hu
Babarczi Szőlőbirtok és Pince
Győrújbarát, Óvoda u. 33.
Tel.: (96) 456-734
E-mail: info@babarczipince.hu
www.babarczipince.hu
Nyugat-Dunántúli Borkultúra Egyesület
9081 Győrújbarát, István u. 225.
Telefon: (30)619-6923
Klauz István, bor, vendéglátás
Cím: 9081 Győrújbarát, Veres P. u. 11
Telefon: +36 96 456 736
E-mail: klauklari@freemail.hu
Önkormányzat elérhetőségei:
9081 Győrújbarát, Liszt Ferenc u. 9.
Telefon: (96) 543-651, (96) 543-652
Fax: (96) 355-044
Forrás: Győrújbarát Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.
