Facebook

Győrság

Deutsche Version
 
Képeslapküldés

GPS koordináták: 47.57922, 17.74933

Győrság Győrtől 16,5 km, délkeletre fekvő község. Szomszédai északon Töltéstava, keleten Pázmándfalu, délnyugaton Pannonhalma. A településtől nyugatra, északnyugatra Nyúl község található. Győrből a 8222-es számú úton közvetlenül megközelíthető, amelyen Győrság a Győrhöz a legközelebb eső település. A falu a 81-es és a 82-es főút között helyezkedik el, így a 81-es útról Pér községen keresztül, míg a 82-es útról Pannonhalmán át juthatunk Győrságra.

A község a Pannonhalmi-dombság és a Sokoró találkozásánál fekszik. A Pannonhalmi-dombság jelentős része a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartozik. A falu felszíne rendkívül változatos, északon a sík területek, míg a déli részen a dombok és völgyek váltakozása teszi látványossá a település arculatát. A belterület nagysága 282,9017 ha. A külterület nagy része mezőgazdasági művelés alatt áll. Nagyobb, összefüggő erdőterületek nem találhatók a településen.

A község belterületi részei fásítottak, a zöldfelületek gondozására az önkormányzat nagy figyelmet fordít. Kiemelkedő a falu központjában található Milleneumi Emlékpark, amely parkosítottságával, emlékművével méltó környezetet nyújt a megemlékezésre, pihenésre. Számottevő zöldfelület még a pincesorok feletti dombokon található kilátó és emlékpark.

A falu központi részén, a Vörösmarty és a Jókai utca között helyezkedik el a füvesített, gondozott sportpálya, amely kiváló lehetőséget nyújt a szabadidős tevékenységekhez. A pálya mellett kialakításra került egy kisebb játszótér is.

Győrság első írásos említése egy 1153-ból ránk maradt oklevélen található. A korabeli emlékekben többféleképpen említik a települést, pl.: Kis-Ság, Villa-Ság, Kisfalu, Súgó-Ság, Új-Ság, Öreg-Ság, Ság Puszta stb. Egy 1216-ból származó oklevélen már Saag néven szerepel a település. Ság határában volt Mykud és Lalka- vagy Lelkapuszta, melyek még a tatárjárás előtt eltűntek.

1521-ben Enyingi Török Bálint erőszakkal megszerezte az apátsági birtokokat és jobbágyait a protestáns vallásra térítette. A községnek 1613-1619 között református lelkésze is volt. Itt teljesített szolgálatot 1617-ig Szecsei János református lelkész, akit később gályarabságra ítéltek. A főapátsági birtokon élők mindvégig megmaradtak katolikusoknak. Az ország három része szakadását követően az 1543-as írásos emlékek már Ságot, mint a töröknek behódolt települést említik. 1627-ben a török Kaszab Hasszán volt a sági földesúr, a lakosság lélekszáma igen megcsappant, legtöbben elhagyták a települést. Az eredeti birtokos Török család 1618-ban kihalt, és Török István birtokai nővérére, Zsuzsannára, Bedeghi Nyári Pál nejére szállottak, Bedeghi Nyári Krisztina örökségeként.

 A grófnő Eszterházy Miklós neje lett, s férje által a katolikus vallásra térítette a ságiakat. Így került Ság az Eszterházy család grófi ágának tulajdonába.

Az apátság többször próbálkozott a Török család által elvett területek visszaszerzésére, de a birtokokat soha nem tudta visszaperelni. Ság így 1945-ig Eszterházy birtok maradt. 1664-ben, majd 1690-ben Iványos Miklós zálogbirtokos próbálkozott újra jobbágyok megtelepítésével. 1704-ben Rákóczi hadai tartózkodtak Győr vármegyében. A csatározások következtében a település eredeti helyén teljesen elpusztult, s itt nem is épült fel többé. Emlékét az ún. Faluhely őrzi az ó-temető és Ságpuszta között. Az 1786-os népszámláláskor 948 lakost írtak össze a különböző Ság nevű részekben, 208 házban. 1809-ben franciák jártak Ságon, s nagy pusztítást hagytak maguk után. Ez időszakra emlékeztet a Ság-hely tetején most is megtalálható kőoszlop, melyen a következőt olvashatjuk: “OPERA ASTRON. TRIGNON. 1810”

 Az 1840-es népszámlálás már csak 815 lakost talált a településen, az 1842-es utolsó nemesi összeírás 20 nemesi családot említ Ságon.  Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ideje is nagy megpróbáltatásokat jelentett a falunak a Győr és környéki csatározások miatt. Az 1859-es népszámlálás 883-tő, míg az 1869-es már 921 főt ír le Ságon.

 1880-ban már 957-en éltek a településen, 185 lakóházban. A római katolikus egyház 1860-ban szervezte meg a tanítást egy kántortanítóval. A település a Győr előnevet 1908-ban kapta. 1909-től aljegyzőség volt, míg 1925-ben önálló közigazgatási egység lett. 1924 és 48 között a településen Hitelszövetkezet is működött, mely térségi feladatokat is ellátott. Az állami iskolát 1911-ben avatták fel, míg a községháza 1925-ben épült. Az 1910-es népszámlálási adatok 1126 fő említenek a településen, míg az 1930-as már 1293 lakost és 260 lakóházat.

A község Tűzoltó Egyesülete 1893-ban szerveződött, amely az elmúlt száz év viszontagságai ellenére is a mai napig, folyamatosan működik. 1924-ben Levente és Sport Egyesület alapult a településen. Az 1921-es Nagyatádi Szabó István-féle földreform következtében sor kerülhetett kb. 120 telek kiosztására, építkezés céljára. Ezek a területek a mai Rákóczi és Petőfi utcában találhatók. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy 1880-hoz viszonyítva 1930-ra 75 lakóépülettel több lett a településen.

A község területe egy 1925 évi felmérés szerint az alábbi képet mutatta: 1184 kataszterhold szántó; 16 kh. Rét, kaszáló; 58 kh. szőlő; 26 kh. Legelő és 139 kh. az egyéb terület.

Az 1935-ös népszámlálási adatok szerint a faluban ekkor 1218 fő élt. A település ekkori képéről már találhatunk írásos emlékeket. A falu 260 háza zömmel tömésből készült, s még a jobbmódúaké is náddal, ritkán cseréppel fedett. Jellemzőek voltak a hosszú cselédházak, istállók, gazdasági épületek. A második világháború súlyos megpróbáltatásokat jelentett a falunak. A szovjet csapatok 1945. március 27-én vonultak be a faluba. A földosztáskor a töltéstavai határban lévő Söptérpusztát a sági lakosság kaphatta meg, ekkor került kiosztásra a mai főutcát alkotó Országút utca.

1950-től egészen 1973-ig Győrság, mint önálló közigazgatási egység működött. 1973-ban Töltéstava községgel volt kénytelen egyesülni a helyi tanács. Ez a falu kérésére a rendszerváltás előtt szűnt meg 1989. december 31-én. Győrság így 199o. január 1-jétől ismét, mint önálló közigazgatási egység létezik. 1990-től Polgármesteri hivatal működik a faluban, a képviselő-testület 10 fővel segíti a település ügyeinek megoldását. Az elmúlt évtized vívmányai közép tartozik a falu gázellátásának megoldása, valamint a szennyvízhálózat kiépítése. A településen csillagpontos kábeltévé hálózat működik. Az utóbbi években a közvilágítás korszerűsítése is megtörtént.

 A központi településtől északkeletre található Sághalomalja. A felette emelkedő Sághalom domb tetején található az un. Francia kő, amelyet az 1809-ben itt járt Napóleon katonái helyeztek el. Rákóczi hadainak csatározása idején a község teljesen elpusztult. A falu itt nem épült újjá, hanem az un. Faluhely emlékeztet a település eredeti helyére.

Látnivalók:

  • Római Katolikus templom: Győrság Római katolikus temploma – amely műemlék jellegű – Árpád kori kápolna romjaira épült 1748-ban. A templom őrzi a megye legrégebbi Szent Flórián szobrát. Figyelmet érdemel még a barokk főoltár, ahol Szűz Mária  hársfából faragott, színes faszobra és a díszes keresztelőkút található.
  • Evangélikus templom
  • Református templom
  • Milleniumi emlékpark: itt található a 1848-as és az 1956-os emlékmű is.
  • Világháborús emlékmű
  • Kiáltó-hegyen pincék harangláb, noszkay-kopjafa: tradicionális szőlőkultúra bizonyítéka, a homokkőbe vájt Uraság-hegyi pincesor és a Kiáltó-hegyi pincesor. Kiemelkedő idegenforgalmi látványosság a Kiáltó-hegyen található, protestánsok által állított harangláb. Itt található a Noszkay-kopjafa is, amit 1987-ben Győrság elhunyt patrónusa emlékére állítottak.
  • Látkép

Vendéglátóhelyek:

Halmi Fogadó és Étterem

9084 Győrság, Halomalja 2.

Telefon: (30) 946-5427

Önkormányzat elérhetőségei:

9084 Győrság, Országút utca 75.

Telefon: (96) 470-063

Forrás: Győrság Önkormányzata, helyszíni adatgyűjtés, wikipédia.

Kötelező arculati elemek