GPS koordináták: 47.68230, 17.50482

Börcs a Rábca északi partján fekszik, Győrtől 13 km-re. 2000-ben hidat emeltek a Rábcára, azóta átmenő forgalomnak is örvendhet a település.

Börcs területe már a 12. század vége felé lakott terület volt. A falu mai arculatát az 1960-as évek nagy átalakítási és felújítási munkái határozták meg. A település nevét az évszázadok során a következőképpen említik az oklevelek: 1279-ben Beerc, 1283-ban Berch, 1489-ben Beerch. A 18. és 19. században is több variációja volt a falu nevének: 1773-ban Börcs és Rundenturn, 1780-81-ben Runden thurn, 1785-86-ban, és 1882-ben Börcs, 1786-ban Börcsch, 1787-ben Bõrts, 1808-ban Börcs és Rundenthurn, 1828-ban Börts, Rundenthurn, 1863-ban Börts. 1908-ban a községi törzskönyvbizottság a Börcs változatot fogadta el, s ezt használják napjainkban is. A helynév valószínűleg a ma már nem használatos Bér személynévből ered, de lehet a Bertalan személynév egy szótagos változata is, azaz Ber. A név végén olvasható „cs” (azaz Bercs) a kicsinyítő képzős változat. Van olyan elképzelés is, hogy a német eredetű Bertsch személynévből eredt. Mindenesetre tény, hogy az első Árpád-kori eredetű kápolnájának védőszentje Szent Bertalan volt.

Az első okleveles említés nem azonos a település létrejöttével, ez történhetett évtizedekkel vagy akár évszázadokkal korábban is. Mindenesetre 1279-ben Börcsi Pongrác Márton és István és Győr nembeli Konrád beleegyeztek a Moson megyei Gesztence eladásába. A későbbi feljegyzések szerint Gesztence fele a börcsieket illeti. 1324-ben Börcsi Csépán udvarbíró járt el ura, Héder nembeli Dénes és fia, Miklós Győr megye ispánja ügyében, testvérük Lóki Hektorné 25 márkás ügyében. A község 1468 előtt a zirci cisztercita apátság és a Szentgyörgyi grófok birtoka volt. Utóbbiaknak már kastélyuk is állt ez időben, a faluban. 1489-ben Börcs csere útján a győri püspök birtokába került, s ennek tulajdonában is maradt az 1945-ös földosztásig.

A falu azelőtti arculatát sok történelmi és természeti esemény alakította, a német katonák 1590-ben bosszúból, mivel a helyiek nem fizették a zsoldot, felgyújtották a falut. Az igazi pusztulás a falura Győr 1594-es elfoglalásakor várt. Az újratelepülésre a vár 1598-as visszafoglalása után került sor. A 18. század a Rákóczi-szabadságharc leverése után nyugalomban telt el, egészen 1809-ig, I. Napóleon császár magyarországi hadjáratáig.

1866-ban kolerajárvány, 1876-ban árvíz pusztította a falut. Ebben az évben befejezték a Rábca szabályozását. 1886-ban ismét árvíz pusztított, majd a falu nagy része leégett. Az első világháborúban szinte minden családból részt vettek. 24-en lelték halálukat. A két világháború között a börcsiek többsége mezőgazdasági tevékenységet folytatott. 1938-ban 832 lakosból 713 volt az őstermelő, 64 iparos, és három kereskedő. A második világháborúban 28-an vesztették életüket, többségük a Donnál. A Második Ukrán Front csapatai 1945. március 31-én elfoglalták Öttevényt, Abdát és Börcsöt. A németek már elhagyták a falut. Harcok nem voltak a községben. 1945-ben összesen 845 katasztrális hold földet osztottak s ki, többségét a győri káptalan itteni birtokából. 168 holdat a Földműves szövetkezet megalapítására vettek igénybe. 1955 júliusában alakult meg az Aranykalász Termelőszövetkezet. A termelőszövetkezet 1956–os megszűnése, majd 1957. márciusi újjáalakulása után a végleges nagyságát 1959-re érte el.

A községnek az 1960-as évek jelentős változásokat hoztak. A régi épületeket elbontották, s helyükre kockaházakat emeltek. 1955-ben villamosították a községet, s megépült a posta. A község körzetesítés 1968-ban érte utol a települést. Abdához csatolták, s annak társközségévé lett. Az általános iskolát 1973-ban vonták össze, s ezután már csak az alsó tagozat maradt a településen.

A faluban katolikusok (kb.75%-ban), s evangélikusok (kb. 20%-ban) élnek. 1912. október 1-jén indult meg az oktatás az evangélikus iskolában. Az ev. egyház által működtetett árvaházat 1938-ban avatták fel. Az evangélikus templom építését 1951-ben kezdték meg, s 1960-ban szentelték fel. Az urasági ispánlakot 1903-ban vásárolták meg iskolának, s 1905 novemberében avatták fel. Az iskolát 1991-ben felújították. A község legrégebbi egyesülete a Tűzoltó Egylet, amely 1889-ben alakult meg. 1930-ban létrejött a Polgári Lövészegylet. Az 1950-es években az egyesületeket megszüntették.

A falu arculata a rendszerváltást követően gyorsan változott meg. 1990-ben önálló önkormányzat alakult. A közigazgatási ügyeket továbbra is Abdával közösen végzik. A körjegyzőség hivatalának kialakítására, modernizálására 1995-ben került sor. A képviselő-testület üléseinek lebonyolítására, az esküvők ünnepélyes levezetésére, valamint a civil szerveződések működésének elősegítésére egy korszerű termet is kialakítottak. 1991-ben elkészült az orvosi rendelő, és a ravatalozó. A sportcentrum az 1994-es évben került átadásra. 2001-ben új utcanyitásra került sor, amely hamarosan megtelt az újonnan felépült lakóházakkal. Ezért 2003-2004-ben újabb két utca kialakítására volt napirenden. A vezetékes infrastruktúrák közül a vizet 1985-ben, a gázt 1998–1999-ben és csatornát 1995-ben adták át. A 2004-es év legjelentősebb beruházása volt az utak rendbetétele 9000 m2 nagyságrendben. A településen önálló postahivatal és a helyi kábel TV hálózata működik. A csodálatos környezetnek köszönhetően (holtágak nyílt vízfelülete, erdők, ligetek, nádasok) a vidék alkalmas gyalogos, kerékpáros túrák lebonyolítására. A teleházat 1998-ban hozták létre a fiatalok kezdeményezésére, s amely a központja a Faluvédő és Művelődő Egyesületnek is.

Látnivalók:

• Szent Bertalan római katolikus templom: a klasszicista stílusú templom 1835-ben épült.
• Evangélikus templom: a templom 1951-58 között épült, de felszentelésére csak 1960-ban került sor.
• Világháborús emlékmű
• Milleniumi emlékmű – napóra
• Varga Béla szobra: Varga Béla 1903-ban született Börcsön. A második világháború kitörése után Teleki Pál miniszterelnök felkérésére a lengyel menekültek ügyével kezdett foglalkozni. Közremûködött a lengyel menekültek nyugatra juttatásában. A menekültek számára megszervezte a balatonboglári lengyel gimnáziumot. A háború alatt részt vett a nemzeti függetlenségi és az ellenállási mozgalomban. Nemzetközi megbecsülés övezte. Tiszteletbeli lengyel állampolgárságot kapott, s De Gaulle tábornok, francia elnök pedig a Becsületrend tiszti keresztjével tüntette ki. 1995. október 13-án, Budapesten hunyt el 92 éves korában.
• Bóbita Erdei Iskola és Képzési Központ: a Börcsi Faluvédő és Művelődő Egyesület 1999-ben pályázati támogatásból elkezdte egy 36 férőhelyes ifjúsági szállás kialakítását. A következő év végére az Erdei Iskola átadásra került. A szállással egy épületben képzési termet alakítottak ki. Az Erdei Iskola keretei közt közel 80 programot kínálnak az ideérkezőknek, amelyeknek jelentős részét helybeliek, valamint fiatalok biztosítják. Az Erdei Iskola 2000-tõl fogadja a vendégeket, és azóta is teltházzal működik. A turisztikai kínálat elemeit a folyamatosan megtekinthető látnivalók (pl. tanösvény, helyi- és térségi nevezetességek) mellet a kézműves- és környezeti-nevelési programok, valamint a szervezett túrák – elsősorban a kerékpáros túrák – jelentik.
• Peryche Holt-Rábca Menti Tanösvény: a Börcsi Faluvédő és Művelődő Egyesület 2001-ben kezdett hozzá a falu külterületi részén egy 4,6 km hosszú tanösvény tervezésének és kialakításának, amely a Holt-Rábca élővilágát mutatja be, érintve az új kerékpáros hidat, valamint az útvonal mellett kialakított pihenőhelyet. A három útvonal változó hosszúságú, így a tanösvény alkalmas arra, hogy kisebb túrák keretei között a csoportok végigsétálhassanak rajta, vagy iskolások, óvodások használhassák. Az eligazodást felfestett útjelzők segítik, a látnivalókról pedig az útvonalon elhelyezett táblák adnak bővebb információt. A kitáblázás mellett egyéb – a szemléltetést, megfigyelést segítő eszközök is kialakításra kerültek a tanösvényen (madárles, napóra). A tanösvény megtekintéséhez igény esetén túravezetőt is biztosítanak.
• Tájház és Falumúzeum Börcs Egyesület: az Egyesület, mint szervezeti keret célja, Börcs község történelmi múltjának megőrzése, a szellemi és tárgyi emlékek megőrzése és bemutatása, a múlt és ma is élő hagyományok összegyűjtése, ápolása, megőrzése és bemutatása.
• A tájház területén megtekinthető 1870-es évektől az 1930-as évekig a gazdálkodó életmódot folytató emberek, ló vagy ökör vontatta eszközei, a mezőgazdasághoz, és állattartáshoz kapcsolódó kézi eszközök. Az udvaron a gazdasághoz tartozó honos és nem honos állatok (tyúk, liba, magyar vadas kacsa, parlagi pulyka, fürjek, kecskék, birkák, és az ezeket az állatokat védelmező puli kutya), és sás tetős szín.
• Party-túra Kerékpárkölcsönző és Szerviz: a Börcsi Faluvédő és Művelődő Egyesület 2002-ben alakította ki a 40 db kerékpárral, valamint szervizszolgáltatással működő kerékpárkölcsönzőt. A kerékpárokat minimum fél napra, maximum egy hétre lehet kikölcsönözni.
• Csobogó Holt Rábca menti Kenukölcsönző: az elmúlt években igyekeztek folyamatosan bővíteni kínálatukat, vonzóvá tenni az aktív turizmus iránt érdeklődő csoportok számára. 2006-ban a Phare CBC Ausztria Magyarország program keretében sikerült 10 db 4 fős kenut, evezővel, mentőmellénnyel a beszerezni. Számos vízitúra ajánlattal és programmal tudják segíteni a hozzájuk fordulókat.

[Bemutató indítása]

Vendéglátás:

Bóbita Erdei Iskola

Szállás, kerékpár és kenukölcsönzés

Börcs, Erzsébet tér 4.

Telefon: (96) 350-884

Tájház és Falumúzeum Börcs

Börcs, Dózsa Gy. utca 39.

Telefon: (70) 311-9440, (70) 311-8186

Önkormányzat elérhetőségei:

9152 Börcs, Erzsébet tér 4.

Telefon: (96) 553-240

Forrás: Helyszíni adatgyűjtés; www.borcs.hu , wikipédia.